Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)

Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - G. Etényi Nóra: Gazdasági és államelméleti szempontok a 17. századi német nyelvű magyar vonatkozású városleírásokban

G. Etényi Nóra: Gazdasági és államelméleti szempontok...

311

bemutató metszete díszítette: váralaprajzként Érsekújvár, Kanizsa, Lipótváros, Petrina, Temesvár, városlátképként pedig Pozsony, Buda, Győr, Esztergom, Székesfehérvár, Kassa, Fülek, Szent Márton-hegy és Eger. A térkép nemcsak összképet adott az előző török elleni háború fontosabb hadi eseményeiről, hanem kiemelte a meghatározó hadi és politikai helyszíneket Bécs és Konstantinápoly új krízisében; az erdélyi török elleni küzdelem fontosabb helyszíneire is utalva, Várad, Szamosújvár, Borosjenő, Szatmár alaprajzát bemutatva, de még Belgrád stratégiai jelentőségét is érzékeltetve. Johann Hoffmann az 1663-1664- es háború időszakában sok magyar vonatkozású metszettel illusztrált röplapot, jelentést, beszámolót, s a Magyar Királyságot bemutató történeti és földrajzi művet tett közzé. Kiadói tevékenysége érzékletesen tükrözi a 17. század közepére lezajlott szemléleti váltást, mely a Magyar Királyság városaira vonatkozó német nyelvű kiadványokban érzékelhető.7 Nemcsak a török elleni küzdelem tradícióját elevenítették fel, hanem nagy mennyiségű és érdemi hírt tettek közzé a Magyar Királyság városainak aktuális politikai és gazdasági állapotáról is. E látványos térkép megőrizte, rendszerezte és a későbbiekben is felhasználhatóvá tette a rendelkezésére álló jelentős információt.8 E külön kiadványként is közzétett térkép a 17. század végén jellemző megoldásokkal élve alaprajzokkal és látképekkel is orientálta a befogadó közönséget, így nem meglepő, hogy a visszafoglaló háború idején megjelentetett Magyar városok könyvecskéje című kiadványának részeként 1684-ben, 1685-ben, 1686-ban, 1688-ban is közzétette a kiadó.

Az információkat rendszerező térképek közlése magyar vonatkozású kiadványoknál bevett gyakorlat volt a 17. század közepén. Sigmund von Birken, a korban népszerű nürnbergi költő Duna menti városokat bemutató, először 1664- ben közzétett,9 majd sokszor bővített, mintegy tizennyolc német, valamint több olasz és angol nyelvű kiadást megért műve10 11 kis, nyolcadrétnyi mérete ellenére részletes Magyarország-térképpel jelent meg Jacob Sandrart nürnbergi metsző wolfenbütteli kapcsolatainak köszönhetően." Jacob Sandrart külön kiadvány7 NÉMETH S. 1999. 15-24. p.

8 BESSE, 2002. 111-148. p.; BONING 2002. 152-157. p.; EGGENHOFF 2008.

9 SIGMUND BIRKEN: Der Donau Strand mit allen seinen Ein- und Zuflüssen, angelegenen Königreichen, Provintzen, Herrschaffen und Städten auch derselben alten und neuen Namen... vorgestellet. auch sampt kurtzer Verfassung einer Hungar- und Tükis. Chronick und des Anno 1663. und 1664. geführten Türken-Krieges.. Jacob Sandrart, Kupferstecher und Kunsthändler in Nürnberg, 1664.

10 SZALAI2006. 110-116. p.

11 KLEMM 1995. 289-313. p.; NEUHAUS 2000. 43-68.