Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)

Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - G. Etényi Nóra: Gazdasági és államelméleti szempontok a 17. századi német nyelvű magyar vonatkozású városleírásokban

312 Folyamatosság és újjászületés ként is megjelentetett 1664-ben Magyarország-térképet,12 melyen a nőalakként megszemélyesített Hungária és Germania a török elleni közös küzdelem szük­ségességét ecsetelő párbeszéde érzékeltette, hogy nemcsak a hadi események bemutatása, hanem azok politikai jelentősége is fontos a kiadó számára. A fia­tal I. Lipót császár és IV. Mehmed török szultán arcképével közzétett térkép13 felidézte az 1663-64-es eseményeket, hiteles, érdemi és pontos információkat nyújtva az érdeklődő és igényes befogadó közönségnek. A térkép felsorolta a magyar királyokat Szent Istvántól trónra lépési évükkel együtt, ezzel a sajá­tos reprezentációval is érzékeltetve a Magyar Királyság korábbi jelentőségét, politikai súlyát, értékeit. A Magyar Királyságot bemutató nyomtatott térképek politikai propagandában és reprezentációban játszott szerepét a magyar főne­messég is használta. Joan Blaeu amszterdami kiadó Nádasdy Ferenc országbíró számára 1664-ben készített színezett Magyarország térképet. A kisebb mére­tű, kevésbé drága kivitelezésű, ám egyre pontosabb nyomtatott hadmérnöki térképek, alaprajzok növekvő gyakorlati hasznával is számolni kell. I. Lipót császár már 1664-ben engedélyezte, hogy a magyarországi végvárrendszer fel­mérésében szerepet vállaló császári hadmérnök, Martin Stier (1620-1669) által készített Magyarország-térképet közzétegyék Bécsben. A császári sereg és a bi­rodalmi segélycsapatok mozgatását segítő térképet 1684-ben és 1687-ben újra kiadták Nümbergben Martin Endter kiadónál.14 Az 1663-64. évben megjelent, a Magyar Királyságra vonatkozó leírások sa­játos kettőséget mutatnak. Sokat citált, meghatározó műként jelent meg a Ma­gyar Királyság török elleni küzdelmét és annak politikai hatását bemutató leg­nagyobb hatású történeti mű, Hieronymus Ortelius összegzése, melyet először 1602-ben tettek közzé, s alapvetően a 15 éves háború eseményeit dolgozta fel, s melyet 1665-ben a korábbi időszak török elleni küzdelmeit összefoglaló részle­12 StBR Lade 19/10. „Neue Landtafeln von Hungam und dessen incorporirten Königreichen und Provinzen auss den besten Mappen verfertigt und gepessert. Zu finden in Nürnberg bey Jacob Sandrart Gott stVre DeMbLVtg Irlgen Türcken Antichrist. T: Ungarn willst du Türckisch werden. H: Ungam! doch ich muss an Joh. T: Christus wird die Christen retten. H: Wann Sie würden Einig noch. T: Ich muss dieses Joch zerbrechen H. Was mich drucket drohet dir. T: Teutschland soll nit Gott obstegen H: Dir du Hilfst du mir. 13 StBRLade 19,4 Nova et exacta Totius Regni Hungáriáé delineatio A. 1664. Neue und richtige abbildung des ganzen Königreich Ungern samot denen daran stossen sindem Landern Bey des zugliechen... neuen .. Beschreibung diese Königreichs... „Ob deiner Herrschaft Schiff mit Wellen gleich umringt, Und eine grosse Flucht von Türcken auff dich dringt, Lass doch den Leuenmuth, o Leopold nicht síneken, Wer hat gehört dass Gott den Kayser fast ertrinker” Mohamed mellett: Ob du die Christenheit gleich bist mit ganzer Mächt Zu über ziehet ietzt O Wüterich bedacht: Bist du doch und Gott der auc durch wenig Degen, Dir deines Säbels Trutz und Hoch muth weiss zulegen, zu finden bey Johann Hofmann Kunsthändler in Nürnberg. 14 PÁLFFY 1999. 40-49. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom