Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Hatalom és város – Budapest példáján - Szívós Erika: Terhes örökség: budapest történelmi lakónegyedeinek problémája a Kádár-korszakban a Klauzál tér és környéke példáján
Szívós Erika: Terhes örökség ... 413 állami lakótelepekre. Nagyarányú volt a jobban kereső, magasabban kvalifikált középrétegeknek a kiáramlása is; a helyükre, a kerületi lakáskiutalások révén, alacsonyabb jövedelmű és iskolázottságú családok költöztek. Az 1980-as évekre a bérházövezetben egyre gyakrabban utaltak ki lakásokat kifejezetten hátrányos helyzetű családoknak; a fizikai leromlás és társadalmi összetétel változása a slumosodás tünetegyütteseként jelentkezett. Akialakuló válsághelyzet tudatosításában fontos szerepet játszottak azok a városszociológiai felmérések, amelyeket a főváros megbízásából többek közt a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat, azaz a BUVÁTI végzett. Voltaképpen ezeknek a felméréseknek az eredményei támasztották alá a bérházövezet rekonstrukciójának halaszthatatlanságát. A BUVÁTI kulcsszerepet játszott a város-rehabilitáció elveinek és gyakorlati lépéseinek kidolgozásában is. Ők tettek például javaslatot a kísérleti tömbök felújítására Belső-Erzsébetvárosban és Terézvárosban, ök dolgozták ki a tervezett munkálatok lépéseit, és ők készítették el azok költségvetését. Miután javaslataikat a Fővárosi Tanács 1978- ban elfogadta, megszületett az a fővárosi határozat, amely kimondta, hogy a VII. kerületben elsőként, kísérleti jelleggel ún. 15-ös tömbben kezdődjék meg a tömbrehabilitáció.16 Jellemző a pártállam viszonyaira, hogy hivatalos értelemben a fordulatot az az 1978. évi párthatározat jelentette, amely kimondta, hogy a történelmi városnegyedek védelme, a régi ház- és lakásállomány felújítása ugyanolyan fontos, mint az új lakások építése.17 Ez a hivatalos állásfoglalás azonban inkább tükrözte, mintsem megindította egy új szemlélet kialakulását. Mindenesetre ezután került sor arra, hogy kidolgozzák a budapesti bérházövezet átfogó rehabilitációjának tervét. Először a BUVÁTI készített előtanulmányt 1984-ben A főváros belső kerületeinek rehabilitációs koncepciója címmel. Majd megszületett a Fővárosi Tanács által felterjesztett, a kormány által 1986-ban jóváhagyott városfelújítási program; újabb négy évvel később, 1990-ben pedig ennek továbbgondolása Budapest belső területeinek rehabilitációja címmel.18 Az 1986-os koncepció olyan célokat fogalmazott meg, amelyek teljes mértékben megegyeztek az enyhe városrehabilitáció addigra Európa-szerte elterjedt elveivel. Különösen fontos volt annak kimondása, hogy „meg kell őrizni 16 Lampel-LAMPEL 1998. 36. p. 17 Az érvelést bővebben lásd: Az MSZMP KB 1978. október 12-i kibővített ülése. A lakásépítés és lakásgazdálkodás 1990-ig szóló tervének irányelvei. Havasi Ferenc hozzászólása. Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban MÓL) 288. f. 4/158. őe. 18 Budapest belső kerületei rehabilitációjának koncepciója. Budapest Főváros Tanács VB, 1986.; Budapest belső területeinek rehabilitációja. Budapest Főváros Tanácsa VB., 1990.) Idézi és összefoglalja CSÉFALVAY 1995. 34-35. p.
