Jókai Budapestje - Budapesti Negyed 57. (2007. ősz)

MASZKOK MÖGÖTT - RENKECZ ANITA: „Parókái Jókai Mór"

„Parókái Jókai Mór" A Borsszem Jankó életképei a kiegyezés utáni időszak Jókaijáról 1868-1875 RENKECZ ANITA „ Te nagy - férfiú! Én merek tebelédkötni és csinálok is rád viczczeket, mert rád férnek. Fáj te neked, hogy existátok, tudom, és örülök rajta. Népszerű vagy, de kezdesz lassanként pórszerű lenni" - figyelmezteti egy karikatúra feliratában Borsszem Jankó a Kakas Mártonként megszólított Jókait 1868-ban. A népszerű élelap ennek a kissé dacos, ugyanakkor modoroskodó figyelmeztetésnek szellemében közelíti meg az írót, aki az elkövetkezendő években (1875-ig) a lap egyik legfontosabb szereplője lesz. Hog)" mégis ki az a Jókai, akit az urbánus világ legnépszerűbb élclapja lefest közönségének, ezzel is formálva a korszak egyik legjelentősebb politikai figurájáról élő képet, annak megfejtésével próbálkozik az köverkező, a közéler forgatagának pillanatfelvételeiből összeállított mozaik, melynek elsődleges célja mindenekelőtt eg)' sajátos szempontú és mulattató Jókai-kép megalkotása, és csak másodsorban a sajtótörténet számára jelentőséggel bíró vonások összegzése. Az 1867 és 1875 közörri korszak az, amely felrajzolra a polgárosodás útjára lépett Magyarország politikai térképének alapvonalait az elkövetkező évtizedekre, egyben megreremtette az új magyar közélet erővonalait, azokat a kereteket, melyek a kibontakozó nagyváros, az (újra) formálódó polisz megharározó egyéniségei számára kijelölrék a lehetséges és szükségszerű pályákat. Mindkét tendenciáról elmondható, hog)' rendkívül markáns politikai és pártpolitikai alapon szerveződő struktúráról van szó. Ezzel együtr mind a politikai színtér, mind a korabeli nyilvános szféra - erős ragoltsága mellett is - nagyfokú mozgékonyságot és árnyalatbeli gazdagságot mutat.