Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)

HELYEK ÉS TÖRTÉNET - CSAPÓ KATALIN A százéves irodalmi kávéház, a „Newyork"

gek minden szokását és kívánságát elleste, és kérés nélkül is teljesítette: Krúdy úr söre ne legyen hideg, Bródy Sándornak sötét tejeskávé, zsemlye és parádi víz. Langyos kávé sok habbal Karinthynak, Szini úrnak két négyperces tojás pohárban, Molnár Ferencnek francia konyak.

41 Sok pincér nevét megőrizte az emlékezet, de az igazi irodalmi főpincér Reisz Gyula volt. Tőle kaptak az írók „kutyanyelvet", írószert, bíztatást, aszpirint, sőt, közvetve állást is. Ezen felül kapucinereket literszám és a „kis irodalmit" hitelbe. „Gyula" különös érzékkel ismerte föl a tehetségeket, és megszerette őket. Számukra korlátlanul adott hitelt, huszonhat éven át. Ő volt az írók támasza, titkára, pénztárosa, tanácsadója, lektora, bírálója, kritikusa, buzdítója és meghitt barátja mindazoknak, akiket arra érdemesnek tartott. Halálakor többen elbúcsúztatták, de mind közül leginkább Szép Ernő mondta ki az igazságot nekrológjában: „Gyula a szónak egyenes értelmében fogta fel a fizető szerepét. Fizetett. A differenciát fizette, ami az illúziónk meg a sorsunk között volt és ami volt a keresetünk meg a könnyelműségünk közt és azt a differenciát, amit ő érzett a becsünk meg a megbecsültetésünk között." A Newyork első világháború előtti története nagyjából 1913-ban ért véget. A Harsányi testvérpár félmillióért megvált a kávéháztól, melyet a Bánó és Szabó cég vett át, törzsasztalaival, a publikumával, szokásaival együtt. 4t. Gundel Imre—Harmath Judit: A vendéglátós emlékei. Bp., 1979. 224. p. 42. Szép Ernő: Egy főúr halálára. Újsóg, 1927. május 7. 43. Konródyné, 13. p. Költő a kávéházban Guncser Dezső tollrajza Bevilaqua Borsody Béla-Mazsáry Béla: Pest-budai kávéházak. Kávé és kávémesterség 1535-1935. Bp. 1935. II. 850. p. „Karinthy Frigyes Budapesti emléke 1913-as első kiadásának címlapján a költő kávéházi asztalánál dolgozik. Tollát, mint valami nyitott tintatartóba, önnön fejébe mártja. "