Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)

HELYEK ÉS TÖRTÉNET - CSAPÓ KATALIN A százéves irodalmi kávéház, a „Newyork"

„A pazar Newyork kávéházban kitisztították a cipődet, kivasalták a ruhádat, késő este is megborotváltak, lenyírták a hajadat, megigazították a körmödet (...) a kávéház műhely és íróasztal volt, balsorsban lakás és éjjeli szállás is, hiszen hajnaltól hajnalig nem kellett belőle kimozdulni. Mindig akadt benne egy-egy megüresedett játékszoba, amelyben két újságpapirossal letakart nádszéken egy-két órát alhatott az ember" - írja Heltai.

44 „- Háromnegyed kék" - adta ki a jelszót néha Molnár Ferenc, monoklis szemével egy pillantást vetve a hajnalodó utcára. A társaság rendszerint még várt egy „negyed kék"-et, azután csendesen „hazamentek a legények".

45 Az első világháború Ahogy kitört a háború, a Newyork élete gyökeresen átalakult. Nemcsak a kávé, de a hangulat is megkeseredett. A fiatalok bevonultak, a törzsasztalok mellett is ritkultak a vendégek, és egy újfajta közönség kezdett beszivárogni a kávéházba. Először csak a Dohány utcai fronton, majd lassan az egész kávéházban csak őket lehetett látni: a hadiszállítókat. Az étlap is jóval szegényebb lett, a dús tálakat és az ínyenc falatokat a cikória és a korpakenyér váltotta fel. Ráadásul bevezették a jegyrendszert, s még a kenyeres lány is ollóval járkált az asztalok között. Azért persze a rengeteg sajtótermék be-be csalogatta a vendégeket, ab44. Heltai Jenő: /. m., uo. 45. Relie Pál: A Newyork. Világ, 1947. május 1. 46. Konrááyné, 14-15. p. 47. i/o. ban a reményben, hogy némi tájékozódást nyújtanak ebben a politikailag zűrzavaros időszakban. A háború alaposan szétszórta a baráti társaságokat is. A kávéház régi reklámmondatát: „Színház után találkozunk a Newyorkban!" sajátos humorral és a túlélés reményében így alakították át: „Háború után találkozunk a Newyorkban!" 1918-ban ismét gazdát cserélt a kávéház, mert a bérleti jogot Bánó eladta Aczélnak, aki rögvest áttervezte a helyiségeket. A szuterénből éttermet szeretett volna csinálni, sőt, még bár és cukrászda is szerepelt a tervekben. A sajtó azonban rosszallotta a dolgot. A tervek nagy része csak terv maradt, nem a sajtóvisszhang, hanem elsősorban a körülmények miatt. 1918-ban kitört a spanyoljárvány. Áldozata lett sokak között Kaffka Margit egész családjával és Karinthy felesége, Judik Etel is. A vesztes háború után különben sem volt kedve senkinek kávéházba járni. Az írók szétszóródtak, a Nyugat is visszaköltözött a Centrálba. A művészkávéházjelleg megmaradt ugyan, néhány íróvendég is megfordult olykor, de a régi hangulat a múlté lett. A kávéház egyszerű szórakozóhellyé vált, még ft hamutartókon is ez volt olvasható: „Ne politizálj, szórakozz!" Tarján Vilmos és a Newyork café-restaurant A háború után a klasszikus értelemben vett kávéházak virágkora mindenütt leál48 l/ógó/í/U 1918. május 7.10-11. p. 49 Konródyné, 16. p. so. Konródyné, 17. p.