Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Reformálódó régi rendszerek - A pesti kereskedő-bankár „ezüstkora” 1847–1873
A pesti kereskedő-bankár „ezüstkora” 1847-1873 133 Drezdában, Prágában és Bécsben, majd Rimabreznón vasműtulajdonos. (A Liedemann és Malvieux családra Id. a 2. és 3. családfát.) Ami az önálló cégnyitást és az üzletágak alakulását illeti, itt a legrégibb céget Kappel Frigyes mondhatta magáénak. A cég eredetileg a bécsi Natorp és társa gyarmat- és vegyiáru-kereskedés pesti leányvállalataként alakult 1780-ban, amit 1794-ben Kappel nagybátyja, az addigi cégvezető Macher András vett át.68 A cég később az A. Macher et. Comp., majd 1819-től a F. Kappel et Comp, nevet viselte, mivel Macher általános örököse unokaöccse lett. Az 1819-ben átkeresztelt cégben Kappel üzlettársa a korábban Bécsben cégtárs (Malvieux et Comp.) Malvieux Keresztély József lett,69 egészen 1832-ig, amikor az utóbbi önálló nagykereskedést nyitott. A Macher cég már a napóleoni háborúk idején a belföldi termékek felé fordult, de Kappel még 1815-ben is fenntartotta a Kék Egyszarvúhoz címzett fűszerboltot. Nyilván nem véletlen, hogy a címjegyzék a kereskedőtestület azon tagjai között sorolja fel, akik „mehrere mit dem Klein-handel auch den Handel all’ in Grosso verbinden”.70 A gyarmatáru-kereskedést csak 1826-ban szüntette meg, hogy „termény, bizományi és szállítási üzletekre fordítsa erejét”.71 Gyapjúval, dohánnyal, borral egyaránt kereskedett, 1824-ben gyapjúosztályozó telepet létesített, 1839-ben viszont már felhagyott a saját számlára történő gyapjúkereskedéssel.72 A harmincas években már állampapír- és váltóüzletét egyaránt propagálja, a negyvenes években azonban már csak a váltóüzletet, és a Polgári testület tagja marad 1846-ban. Gyömrei Sándor véleménye szerint - a vagyonszerkezet elemzésére egyébként még vissza kell térnünk - „a Kappel vagyon 1848-ig teljesen kivonult az árú üzletből és bankszerü tevékenysége is főleg a saját értékeinek kezelésére szorítkozott”.73 74 A kereskedő-bankár pályaívének ilyenféle „abszolút” végigjárását az adott korszakban teljesen egyedülállónak találtuk. Liedemann János Sámuel eredetileg a rőfösök között szerepelt, de már 1801-ben engedélyt kért nyersselyem kereskedésre is.7J 1827-ben viszont már a J. S. Friedrich Liedemann címen jegyzett, apát és fiút társas viszonyban tartó cég főként szállítmányozási és bizományi üzletekkel és terményekkel foglalkozott. Már apja halála után, 1840- ben a cég gyapjúszortírozó és raktározó telepet létesített,75 a változást mégsem írhatjuk az ifjabb generáció újító kedvének számlájára. Egyrészt mivel az apa már a napóleoni háborúk idején kiterjedt dohányszállítási üzleteket kötött, másrészt mivel a gácsi posz68 Gyömrei, 1957. 213. 69 BFL XIII. 12. 3. doboz. Kappel család iratai. Az OL-ban őrzött Kappel iratok 1956 novemberében a tűz martalékai lettek. Az iratokat utoljára használó Gyömrei Sándor jegyzetei azóta is kallódnak valahol. Az 1970-es években a BFL jelentős forrásértékű Kappel iratok birtokába jutott. 70 ADRESSBUCH, 1815. 135. 71 Id. Gyömrei, 1957. 237. 72 Uo. 251. 73 Uo. 255. 74 Uo. 217. Gyömrei összekeveri János Sámuelt és fiát, Frigyest. 75 Uo. 250.
