Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Reformálódó régi rendszerek - A pesti kereskedő-bankár „ezüstkora” 1847–1873
134 Reformálódó régi rendszerek tógyár átalakítása az ő javaslata és tervezete alapján történt 1809-ben. Az atyai A szép magyar nőhöz címzett rőfös üzletet viszont az egyik kisebbik fiú, Franz Bernhard vitte tovább, aki 1828 óta tagja volt a Polgári testületnek, értelemszerűen 1846 után is abban maradt, míg bátyja, Frigyes alapítója lett a Nagykereskedő testületnek, váltóüzletét csak a negyvenes évektől gyakorolta a címtárak szerint. A nagykereskedő cégvezetőinek szerepkörét Frigyes neje, a brünni származású Riecke Róza és az előbb említett öccs, Franz Bernhard töltötte be. Kis- és nagykereskedés családi integrációja mélyebb megalapozást nyert a hagyományőrző, biedermeier polgár társaséletében. Liedemann Frigyes feleségének 1878-ban kelt visszaemlékezése szerint az 1820-3 0-as években „keletkeztek téli koszorúcskáink, melyeket változott formában a mai napig megtartunk. Akkoriban 5-6 család, Wigandék, Ferenc sógorom, Müllerék, Kloyberék és mi tartottunk össze, hetenként egyszer egybegyűltünk és zenével, felolvasásokkal, kisebb színielőadással, egyszerű vacsora mellett igen kedvesen telt az idő.”76 Szintén rőföskereskedésre kap nagykereskedői engedélyt 1814-ben a Polgári testülettől a másik szepességi származású evangélikus, Frölich János Sámuel. A harmincas évek végétől a cég élén álló fiú, Frigyes kézműáru-nagykereskedésként és váltóüzletként egyaránt hirdeti magát, de 1846-ban szintén a Polgári testület tagja marad. Az Oszwald testvérek cégfőnöke, Antal 1839-ben vált nagykereskedőként a Polgári testület tagjává, üzlete a negyvenes években díszmű-, nürnbergi és rövidárukat forgalmazott, de a nagy- kereskedők testületébe történt átlépése után már a váltóüzletet is gyakorolta. Malvieux Keresztély József 1832. január 7-én lett nagykereskedőként testületi tag, majd január 15-én kelt nyomtatott körlevele szerint megkezdte saját üzletét, „ami kiváltképpen a bizományi és szállítmányozási szakra irányoztatik”.77 Még az év májusában elvállalja a trieszti általános biztosító társulat (Assecurationi Generali) pesti főügynökségét, amit 1841 júliusáig töltött be, ekkor ugyanis „egyébnemű ügyei nagyobb terjedelme következtében kénytelennek érzi magát a Trieszti főügynökséget letenni”. Hogy melyek lehettek az egyébnemű ügyek, arra már a harmincas évek almanachja következtetni enged, ugyanis a fenti üzletágakon kívül már akkor állampapírokkal is foglalkozik, de alapító tagja volt a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak is.78 Ekkoriban egyébként bátyja Bécsben „bányatermékekkel és saját bányászati készítményekkel” tart fenn nagykereskedést (ő örökölte apjuktól a rimabrézói vashámort 1802 után és 76 UNGÁR, 1942. 319. Vö. Endrei Walter szerint már Rt. volt. Endrei, 1967. A biedermeier polgári társasélet finom leírására Pukánszky Béla hívta fel a figyelmemet. PUKÁNSZKY, 1940. 146-147. Liedemann, géb. Riecke Róza általa használt visszaemlékezéseit, annak kéziratként kinyomtatott példányát Liedemann Ákos bocsátotta rendelkezésemre, amit ezúton is hálásan köszönök. Az idézet: 1899. 37. A Liedemann család stratégiájáról bővebben: KÖVÉR, 1997. 77 BFL XIII. 12. 3. doboz. Kappel család iratai. Az MLPB tehát tévesen ünnepelte elődjének jubileumát 1829-től számítva. 78 A Trieszti... 1932. 29-30, 56; BÁCSKAI, 1989. 73-74.
