Varga László: A csepeli csoda. Weiss Manfréd és vállalata a Monarchiában - Várostörténeti Tanulmányok 15. (Budapest, 2016)
IV. A csepeli gyár - 7. A Weiss testvérek a csepeli gyáralapítás után
236 IV. A csepeli gyár IX. A közös Hadügyminisztérium végső megjegyzése a Külügyminisztérium jegyzékéhez A Weiss Manfréd cég folyó év szeptember 15-én kelt, mellékelt nyilatkozata alapján, amelynek révén a töltények átadása a hadigazgatás részéről a cég számára amúgy is tárgytalanná vált, bátorkodik a birodalmi Hadügyminisztérium a legalázatosabban javasolni, hogy a magas Külügyminisztérium méltóztasson eltekinteni a tervezett kiviteli tilalomtól, aminek amúgy is számos kellemetlenség lett volna a következménye. Bécs, 1903. szeptember 16. Pitreich tábornagy90 7. A Weiss testvérek a csepeli gyáralapítás után A csepeli gyártelep alapítása szerves folytatása volt a Weiss fivérek korábbi tevékenységének. Anyagilag nem jelentett számukra olyan megterhelést, ami megkövetelte volna addigi üzletpolitikájuk megváltoztatását. Saját vállalatuk irányítása mellett továbbra is a minél kedvezőbb tőkebefektetések kihasználására törekedtek. Jelentőségében - habár csak átmenetileg - a korábbi befektetéseket is felülmúlta a Mauthner Izidorral közösen alapított, korábban már bemutatott Magyar Textilipar Rt. Gyárainak felfutásával párhuzamosan nőtt Weiss Manfréd szerepe az ország gazdasági életében. 1897-ben malomalapítási tervekkel is foglalkozott, ilyen irányú ajánlatot tett a Hadügyminisztériumnak, érdekelt volt a textiliparban, és 1900-ban egy konzorcium tagjaként hatvani Deutsch Károly, Herzog Péter, Sonnenberg Imre és Egyedi Lajos mellett fivérével együtt részt vett az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. Ferenciek terén lévő 813 négyszögöles telkének megvásárlásában.91 A századfordulót követően Magyarország legjelentősebb ipari tőkése, kivételes képességei és rendkívüli munkabírása révén nélkülözhetetlenné vált számos olyan intézményben, amely befolyásolhatta a hazai gazdasági életet. Különböző kezdeményezései éppen a századforduló után váltak egy egységes koncepció részeivé, s ez a koncepció már a csúcsra törést jelentette. Amíg 1900 előtt elsődleges célja pénzének minél jobb befektetése volt, addig a századfordulót követően már csak ott találkozhatunk Weiss Manfréd nevével, ahol valóban lényeges kérdések dőltek el. 90 A fordításban közölt iratok a bécsi Kriegsarchivban találhatók ÖStA KA Zst KM MLA 1903 Präs 32- 27/1 jelzet alatt. 91 ÖStA KA Zst KM MLA 1897 12 A 23-1/3, 1898 12A 22-11/6; Magyar Pénzügy. 1899. 28.
