Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Műhely - Bariska István: Kőszegi malmok és intézmények a Gyöngyös patak mentén, 1565-1950
Bariska István: Kőszegi malmok és intézmények a Gyöngyös patak mentén... 367 Sorszám A létesítmény megnevezése(i) Malomárok Gyöngyös 1857 1918 1945 23. Soukup és Korb Csipkegyár. Eisner-féle Posztógyár + + + 24. Vasútállomás + + + + A táblázat következő malomlétesítménye a Menyhárt, Hübert-, Krancz-, Gratzl-malom, amelynek utolsó jogutódja a Kőszegi Energia Rt. malma volt, ahol egyébként botgyár is működött. Két malom - a térkép szűk hosszmetszete miatt - nem fért el a mappán, mert a vasútállomás előtt álló Gyöngyös-híd (az egykori Koldús-híd) és a Kőszegfalva közti patakszakaszon álltak. A városhoz közelebb működött a Gu- bacs-malom, amely 1815-1945 között időrendben a következő neveket viselte: Lederer-malom, Gubacsi-malom-, Knoppem- és Weidl-malom. A Szombat- helyi út svábfalusi elágazásánál állt a Gulner-malom, amely Schwáb Malom, Sváb- vagy Gulner-malom, Kindl-malom, majd ismét Gulner-malom neveken volt ismert.31 Ez utóbbi épületei, ha romos állapotban is, de még állnak, gépészeti részei azonban nagyobbrészt megsemmisültek. Ha megnézzük a 2. táblázatot, nyomban feltűnik az új, part menti létesítmények szaporodása. A területfoglalás egyik feltételét a folyószabályozással párhuzamosan felépült hidak jelentették. Bizonyos értelemben Kőszegre is ráillik a vizek városa elnevezés, mert a Gyöngyös-patak két ágát, továbbá a jobb és bal partot csak a hidak révén lehetett birtokba venni. Ebbe nem is számítjuk bele a keresztül-kasul vezető árkok szekér- és gyaloghídjait. Országutak, vármegyei közutak, posta- és kereskedelmi utak, a Kőszeget átszelő utak és utcák jelölték ki a hidak helyét, és fordítva. Karl Schuberth 1819. és 1826. évi, valamint Kovátsits Zsigmond 1839. évi telekkönyvi térképe, a katonai felmérések és az 1857. évi kataszteri térkép alapozta meg az úthálózathoz tartozó hidak megjelenítését.32 1912-1945. között 15 fa- és betonhíd állt a Gyöngyös ágai felett (Külső határhíd, Nemezgyári-híd, az Eitner-malom hídja, Nagy- és Kis János-híd, fahíd az August János utcában, Olmódi úti Gyöngyös-híd, Olmódi 31 Bariska 2015. 215. p. 32 Kőszeg és környéke első katonai felmérésére 1784-ben, a másodikra 1841-1845 között került sor. Ezeket követték Neumeister Mihály 1845, Kogutowitz Manó 1898. évi térképei, továbbá Hidegkövy István, valamint Friedsam Vilmos 1918. és 1926. évi kataszteri felmérései. Bariska 2015. 228-230. p.
