Ort János - Szekeres József: Budapesti 1. sz. Állami Levéltár 2. Budapest főváros törvényhatósági és tanácsköztársasági szerveinek levéltára - Levéltári Alapleltárak (Kézirat. Budapest, 1959)

I. BUDAPEST FŐVÁROS TÖRVÉNYHATÓSÁGI SZERVEINEK LEVÉLTÁRA - A) KÖZPONTI IGAZGATÁSI SZERVEK IRATAI

lyokkal és azokat ellenőrzi, s mini Jővárosi hivatal fenntartja a kapcsolatot ' sz adófelüuyelős gekkel és a pénzügyigazgalósággat hogy a pénzügyi kcí? ... U

(ÍÍ-veiíicel egybehangolja. A hivatal 1945 előtt! iratai és a frei-- adossauvfteli osztályok és adóközegek, valamint a fogyasztási adó és váa kirendeltségek 4945 előtti ügyviteli iratai hasonlóan nem maradtak tenn. Végül a központi igazgatáshoz soroljuk a főváros főpolgármesterének alárendelt Fővárosi Számszéket, mely az 1930. XVIIL te. rendelkezései szerint a főváros vagyonának, gazdálkodásának és számvitelének ellenőrzését teljesítette. A főváros egyéb"»ügyosztályok Telügyelete aJá tartozó hivatalai; közintézetei és gazdásági eélu üzemei különböző időpontokban alakultak: azokat a nagyváros gazdasági, kulturális, szociális igazgatásának ellátására, illetve a közszükségletek kielégítésének céljára hozták létre; széleskörű hálózatuk a főváros, igazgatásai segítette elő, szervezetüket általában szabályrendelet állapította meg. Irataik anyagának ismertetését külön leltári fejezeteink tartalmazzák, A kerületi elöljáróságok a főváros közigazgatásának kerületi hatóságai és tanács alá rendelt közegei; felállításukról az 1S72. évi fővárosi törvény intézkedett. Az 1945-4350. évi városigazgatás szervezetének főbb adatairól a tanácsrendszermegalakulásáig, ügyelemmel a folyamatosan levéltárba kerülő irattárakra, a következő áttekintést adjuk: 1945-ben Budapest felszabadulás» «de*én a. főváros Közigazgatása is romokbán hevert A vár^««r essek felszabadulását azonban nyomon követte a közigazgatás megszervezése, A Duna-hidak felrobbantása, illetve a közlekedés nehézségei folytán Budán a polgármesteri jogkör gyakorlásáról közigazgatási kirendeftség; íeláílitása utján kellett gondoskodni, mely kirendeltség 1045. április 10-ig működött. A közigazgatás demokratikus irányú átszervezése- az Ideiglenes Nemseti Kormány rendeletei és a demokratikus pártok küldötteiből megalakult Budapesti Nemzeti Bizottság intézkedései nyomán vette kezdetét. A törvényhatósági bizottság a Nemzeti Bizottság határozata alapján a demokratikus pártok, szakszervezetek megbizottaiból, valamint a szellemi élet kimagasló egyéniségeiből alakult meg és 1945. május 16-án tartottá első közgyűlését. A törvényhatóság újjászervezéséről, a fővárosi törvényhatósági bizottsági, a városi illetve községi képviselőtestületi tagok Nagy-Budapest területén történő választásáról az Ideiglenes Nemzeti Kormány 7460/1945. ME. sz. rendelete intézkedett A további 1945-4949. évi szervezések adatairól az illető szervek iratai ismertetésénél szólunk. A kerületi közigazgatás és a főváros területi átszervezésére megemlítendő, hogy 1949-ben a polgármester a központi ügyosztályok hatásköréből számos ügykört a kerületi elöljárók hatáskörébe utal át s az elöljáróságokon belül külön személyzeti,, igazgatást műszaki, pénzügyi, társadalompolitikai ügycsoportokat létesít, mintegy a tanácsrendszer bevezetésének előkészítéseképpen. Majd 4949. szeptember ll*től a belügyminiszter Csepel községnek megyei várossá váló átalakítását rendeli d, s Csepel város polgármestere azt a hatósági jogkört gyakorolja s azon tennivalókat látja el, melyeket Budapestén a kerületi elöljárók látnak el és gyakorolnak, Pest-Pilis-Solt-*: is kun. vármegye alispánjának Csepel megyei városra vonatkozó hatáskörében és felügyeleti jogkörében pedig Budapest főváros polgármestere jár el. (5205/4!?"*/***.« ; ~ * Budapest főváros területének uj megállapításáról az 4949: XXVI, sz. törvény 4950, jan, 4-i hatállyal rendelkezik. - Az országgyűlés a Budapesttél szomszédos településeket (Budafok, Csepel, Kispest Pestszenterssebet Pestszenflörinc, Rákospalota és Újpest megyei városok, Albertfalva, Békásmegyei*, Budatétén y. Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkui, Pestszentímre, Pestújhely. Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget Rákosszentmihály, Sashalom és Soroksár nagyközségek) Budapest fővárossal egyesíti. A főváros egyesített területe igazgatási szempontból továbbra is kerületekre tagolódik. A kerületek számai, határát, elnevezését a Minisztertanács 4349/1949/264 MT sz, rendeletével állapította meg. -- Megjegyzendő, hogy az országgyűlés Budapest főváros törvényhatósági bizottsága, valamint, a íővárossai egyesitett megyei városok ősközségek képviselő« testületi tagjainak megbízatását az Alkotmány 30. § "4, beloben megjelölt tanácsok megalakulásáig 9