Ort János - Szekeres József: Budapesti 1. sz. Állami Levéltár 2. Budapest főváros törvényhatósági és tanácsköztársasági szerveinek levéltára - Levéltári Alapleltárak (Kézirat. Budapest, 1959)

I. BUDAPEST FŐVÁROS TÖRVÉNYHATÓSÁGI SZERVEINEK LEVÉLTÁRA - A) KÖZPONTI IGAZGATÁSI SZERVEK IRATAI

meghosszabbítja. Azokat az ügyeket pedig, melyek az 1949: XXVL tv. hatálybalépésé idején a Fővárosban önkormányzati szervek, a fővárossal egyesített városokban - községekben pedig állami szakigazgatási szervek feladatkörébe tartoznak, 1950. jan. 1-től kezdve az állami szakigazgatási szervei:, mint a Főváros szervei látják el. A Tővárossal egyesitett megyei városok, községek és a főváros egész területére az önkormányzati jogkör gyakorlását a tanácsok megalakulásáig átmenetileg az 5273-4/1950. BM. sz. rendelet szabályozza, A tanácsok rendszerének felállításáról az Alkotmányban megállapított elveknek megfelelően az 1950. évi I. törvény rendelkezik. A Magyar Népköztársaság fővárosában Budapesten szervezett városi tanács a megyei tanáccsal esik egy tekintet alá, Budapest fővárosban a városi tanács az államhatalom helyi szerveként 4950. június 15. napján kezdi meg működését (143/1950, MX, sz, rend). A Tőváros"kerületeiben a budapesti városi tanácsnak alárendelt szervek működésüket a hatályos jogszabályok szerint folytatják, A budapesti városi, kerületi tanácsok felállításáról és működése megkezdéséről a 196/1950. MT sz. rendelet intézkedik, a kerületi tanácsok 1950. aug. 45-én kezdik meg működésüket A főváros elnevezései. Az 1S72: XXXVI. te. Pest, Buda sz. kir. városokat, Óbuda mezővárost és a Margitszigetet Budapest, főváros név alatt egyesitette törvényhatósággá. 480íMől a miniszterelnök előterjesztésére történt királyi elhatározásból a főváros Budapest fö és székváros elnevezést használhatta (1892/623 kgy. sz.) s az 1893. év végétől Budapest székesfőváros elnevezés vált hivatalosan használatossá. Megjegyzendő, hogy Buda sz. kir. Tőváros mellett a XIX. század közepén még több területi központi városban (pl. Nagyvárad), bár egyre inkább helyi díszjelzőként használták a fö és székváros elnevezését. Budapestnek a koronázási jubileumi ünnepségek időszakában történt fö és székváros elnevezése azonban már pusztán a századvégi városi kormányzat és a királyi kegy emlékeit idézte, s 1945 után egyre inkább ki is ment a forgalomból. E tényeket rögzítette a Magyar Népköztársaság Alkotmányának előírása (1949 : XX. tv. 69. §), miszerint a Magyar Népköztársaság fővárosa Budapest. S az Alkotmány előírását alapulvéve, a főváros polgármestere 17227/1949. I, sz. rendeletével «székesfővárosi elnevezés helyett a «Budapest fővárost elnevezés használatát elrendelte. Kiegészítőlég megemlítjük, hogy 1919-ben a Tanácsköztársaság idején a tszékes» megnevezést külön rendelkezés nélkül, mint az eltörölt cimek és ran gok körébe eső diszjelzőt a hivatalos használatban i3 mellőzték, ugyanis az a közhasználatban sohasem honosodott meg. Ezt a népünk nyelvében élő hagyományt követtük a fővárosi szerveknek megnevezésében, s ettől csupán egyes közüzemeknél tértünk el, ahol a hivatalos cim rövidítése révén (BSZKRT) a »székesfőváros* elnevezés került be a köztudatba. 10