Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Az egyházi építkezések indulása (1923-1927)
Kelenföldi ideiglenes plébániatemplom 1923-1924, Nagyboldogasszony templom XI. Villányi út 3/A Előzmények Lágymányos fejlődése (Bartók Béla út, Móricz Zsigmond körtér stb.) a Ferenc József (ma Szabadság) híd megépülése után, a 19-20. század fordulója táján kezdődött, majd a két világháború között Kelenfölddel együtt Buda leggyorsabban fejlődő városrészévé vált. A főbb utak találkozásában kialakuló körtér csak a két világháború közötti időszakban, 1929-ben nyerte el hivatalosan is a (Horthy Miklós, majd Móricz Zsigmond) körtér elnevezést. Az I. világháború előtt, majd a két világháború között idetelepülő egyházi és oktatási intézmények (lazaristák, vincés nővérek, Eötvös Kollégium, Szent Imre Kollégium kápolnája, ciszterciek, Szent Margit-rendház és gimnázium) segítették a fejlődését, a városrészközpont kialakulását. Az itt lakók a tabáni vagy a krisztinavárosi templomot látogathatták. Már ekkor felmerült az önálló plébánia felállítása. Az egyházi főhatóság és a hívők már ekkor fölvetették, hogy önálló plébániát lenne szükséges felállítani, templomukat a mai Móricz Zsigmond körtéren kívánták elhelyezni.61 A Szent Imre Kollégium budai épülete 1908-1910 között épült vidéki egyetemisták részére a mai Bartók Béla úton. A Szent Imre Internátus Egyesület azonban középiskola létesítésére is gondolt a fővárosnak ebben az erőteljesen fejlődő városrészében. Vezetői, Glattfelder Gyula pap, oktató a bencésekre, Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter pedig a ciszterciekre kívánta bízni az oktatás feladatát.62 Végül a ciszterci rend telepedett le itt, és 1912-ben a Váli úti iskolában megnyitotta a Szent Imre Gimnáziumot. A ciszterciek még ez évben telket szereztek a Villányi út elején önálló gimnázium, rendház és internátus építése céljából. Az 1910-es években a főváros a ciszterci és bencés rendet szerette volna bevonni az újonnan fejlődő területek pasztorálásába. 1913-ban felvetődött, hogy a főváros templomot emel a rend leendő épületegyüttese mellé, a ciszterciek pedig elvállalják a plébánia gondozását. 1914-ben a rend pályázatot írt ki a gimnázium-rendháztemplom együttes tervezésére, amelyen Györgyi Dénes tervét találták megfelelőnek.63 A nagyszabású épületegyüttes elhelyezése városrendezési kérdéseket is felvetett. „A városrendezési ügyosztály csupán azt a közel múltban is - sajnos - nagyon elhanyagolt városrendezési elvet óhajtotta érvényre juttatni, hogy a város karakterét megadó középületek, még inkább középületcsoportok, megfelelő tervszerűséggel illesztessenek be a város szabályozási tervébe, hogy ezáltal egyfelől ezek az épületek már elhelyezésük révén is megfelelő monumentalitáshoz jussanak, másfelől a város terveibe beillesztett szabad terek és parkok egységes koncepcióval megoldott nagyobb szabású középület tömegekkel nyerjenek megbízást.”64 1914-ben megszületett Kelenföld Villányi út- Ménesi út körüli részének új szabályozási terve, amely a kelenföldi (mai Feneketlen) tó által kínált lehetőségre épült.65 A tóval szemben emelkedő terület (a Gellért-hegy lábánál) monumentális együttes elhelyezését predesztinálta, ahol a kialakítandó park az épületegyüttes „előterét” képezheti.66 A tó körüli szimmetrikus, parkosított tér folytatásaként, annak szélességében, a Gellért-hegy oldalában - a Villányi út és a Villányi úttól a Ménesi útra vezető újonnan nyitandó 12 m széles szerpentin között - alakítottak volna ki platót az épületegyüttes számára. A templom a mai Kosztolányi tértől induló és a tavon áthaladó tengelybe került volna. A terv szerint a templomtól északra a rendház-internátust, délre a gimnáziumot helyezték volna el.67 (A gimnázium ma az északi oldalon áll.) A következő lépés a telkek megszerzése lett volna, azonban a háború miatt ez elmaradt. A háború alatt alakult Kisegítő Kápolna Egyesület Mészáros János, a királyi vár plébánosa vezetésével kisegítő kápolnát akart létesíteni Lágymányoson. A Verpeléti (ma Karinthy Frigyes) út 15. alatti bérházban találtak helyet, ahol akkor még orosz hadifoglyok voltak elhelyezve. A helyiség megszerzése után 1917 pünkösdjétől már miséket tartottak itt. Ezzel létrejött az első kisegítő kápolna, melyet aztán továbbiak követtek a főváros területén. 1918 júniusában megalakult a Kelenföld-lágymányosi helyi lelkészség, amely decemberben egyházközséggé szerveződött, elnöke 1924-ig Forster Gyula miniszteri tanácsos (későbbi államtitkár) volt.68 A kelenföldi ideiglenes templom a Szent Margit Gimnázium mellett, 1940 FORTEPAN 24670 / Kurutz Márton A mai Kosztolányi Dezső tér Az Átlós (mai Bartók Béla) út és a Lenke (mai Bocskai) út kereszteződése csak a két világháború között, 1931-ben érdemelte ki az önálló térként való megnevezést (Lenke tér, majd Kosztolányi Dezső tér). 61 Fővárosi Közlöny 33 (1922) 32. sz. június 23. 1618-1622. p. 62 A háború előtti előzményeket Paár Eszter Szilvia tárta fel Wälder Gyula Villányi úti épületei c. írásában. Paár 2012. 63 Ld. Paár Eszter Szilvia kutatásait a Veszprém Megyei Levéltár Zirci Főapátságra vonatkozó anyagában. A már említett rendek mellett 1913-ban a premontrei rend is szeretett volna Budapesten megtelepedni és iskolát nyitni. A főváros támogatta ezt a törekvést, a háború azonban, mint oly sok más jó gondolatot, megakadályozta. Paár 2012. 64 Fővárosi Közlöny 33 (1922) 32. sz. június 23. 1618. p. 65 Warga László kelenföldi rendezési terve a szakirodalomból ismert, de jelenlegi lelőhelye ismeretlen. Gerle 1993. 66 Fővárosi Közlöny 38 (1927) 9. sz. február 25. 422. p. 67 Fővárosi Közlöny 37 (1926) 4. sz. január 29. 153-154. p. 68 Hauser 1930. 130-134. p. 37
