Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Az egyházi építkezések indulása (1923-1927)
A Ferenc József koronázási jubileumi alapítvány által meghirdetett 1921. évi építészeti pályázat tervezési témái között szerepelt többek között a kelenföldi (az erzsébetvárosihoz hasonló méretű) plébániatemplom is. Ezt a fővárosi pályázatot nem kiviteli céllal, „a közeljövőbeli szükséglet” alapján írták ki, hanem az alapító szándéka szerint fiatal tehetségek számára kívánt tervezési lehetőséget adni. A XIII. ügyosztály általános javaslata szerint „csak olyan stílusok nyilvánuljanak benne, amelyeknek hazánkban gyökere van és amelyekben történelmi műemlékeink, Árpádházi templomaink, Anjou kolostoraink, Hunyady lovagváraink, Mária Terézia palotáink épültek”. Az eredmény részleteiben nem ismert.69 1922-ben a ciszterci rend is újult erővel látott neki háború előtti tervei megvalósításának, és kezdeményezte az ingatlanok kérdésének rendezését. A főváros átengedte a leendő templom két oldalán fekvő - még magántulajdonban lévő - területeket a rend meglévő kisebb, de értékesebbnek ítélt Villányi úti telkének fejében. Egyidejűleg elhatározta, hogy ezen a telken (Villányi út 7., ma 3.) ideiglenes templomot és plébániát állítanak fel. A fővárosnak a telekcsere lebonyolításához először a felajánlott területen fekvő mintegy 14 magántelket kellett megszereznie, ami évekig húzódott. Miután nem tudtak megállapodni minden tulajdonossal, néhány esetben kisajátításhoz folyamodtak.70 Az ideiglenes kelenföldi ciszterci templom tervei 1922 júniusára, illetve novemberére elkészültek.71 A XIII. ügyosztály első változatban 900-1100 fős, torony nélküli egyszerű épületet tervezett: 310 m2 alapterületű vasbetonvázas (pillér, födém) épület üreges kitöltő fallal, mellette szabadon álló földszintes, villaszerű plébánia. A templomépítés várható költségét 2,5 millió (plébániával együtt 4,5 millió) koronára tették.72 Mire megjött a kormányhatósági jóváhagyás, és a tanács ajánlati tárgyalást tartott, a költség 28 millióra emelkedett. A főváros azonnali felhasználással engedélyezte a további 23 millió koronát a kormányhatóság utólagos jóváhagyása reményében, nehogy a kormányhatósági jóváhagyás megérkezéséig az árak és bérek tovább emelkedjenek. A templom alapkövét 1923. április 29-én rakták le. A berendezés terveit Megyer-Meyer Antal iparművész, az egyházközség tagja készítette. Az építkezés költségeit több forrásból próbálták biztosítani: az egyházközség beszerezte a faanyagot (2,5 millió korona) és még ugyanennyit készpénzben; az államtól (Vallás- és tanulmányi alap) 4-5 millió koronát vártak, a tanács további 15 milliót ígért (ez pár hónappal később már 84 millió koronát jelentett, amelyet a főváros rendelkezésükre is bocsátott).73 A nehéz helyzetben az építkezés majd egy évig tartott, a 736 főt befogadó templomot 1924. június 29-én szentelték fel a ciszterci hagyományoknak megfelelően Nagyboldogasszony tiszteletére. 1930-ban, Szent Imre halálának 900. évfordulóján a plébánia a Szentimrevárosi Szent Imre nevet vette fel. A templomot a Szent Imre-templom felépülése idején bontották el. Ünnepélyes körmenet a templom felszentelésekor Tolnai Világlapja (26) 1924. július 29.4. p. 69 BFL IV1407.b 3452/1928-11. cs. A pályázatot 1922 májusában hirdették meg. A zsűribe a XIII. ügyosztály javasolta Alpár Ignácot, Petrovácz Gyulát, Hültl Dezsőt és Nagy Virgilt a műegyetemről, végül utóbbi kettő nem került be, Sorg Antal építőmester viszont igen. A pályázati eredményeket feltehetően 1923 januárjában értékelték, a díjazott építészek nevét nem ismerjük. Nagy [1963.] 70 BFL IV1403.a 1067/1922 kgy. sz. határozat a telekszerzésre és építésekre összesen 20 millió koronát engedélyezett, amelynek nagyjából a háromnegyede fedezte volna a várható kisajátítás költségeit. 59 Balázs Ernő fővárosi mérnök tervezte a templomot és paplakot, a tervek 1922. november 25-i keltűek. BFL XV.17.d.329 4962/3. Az új templom elkészülte után a régit elbontották (a bontási tervet ld. BFL XV.17.d.328 KT T38/82,83,1939. dec.), majd a telken ideiglenes autóbusz-végállomást alakítottak ki 1966 körül. 72 Az 1537/1914 kgy. sz. határozattal megállapított szabályozás végrehajtása és az ideiglenes templom építése. Az előterjesztés hosszasan tárgyalja a háború előtti helyzetet is, valamint Warga László városrendezési szakértő (III. ügyosztály) előterjesztését az ügy 1922-ben történt újratárgyalása kapcsán. Fővárosi Közlöny 23 (1922) 32. sz. június 23.1618-1622. p. 73 BFL IV1403.a 1067/1922 kgy. sz. határozat. Fővárosi Közlöny 34 (1923) 7. sz. február 9. 297. p; Fővárosi Közlöny 34 (1923) 33. sz. július 6. 1662. p., 48. sz. november 2. 2376. p. 38
