Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)

Változások az egyházi építészetben 1928 után

Megvalósulás Pesten Törököri Lisieux-i Kis Szent Teréz-plébániatemplom 1928 VIII. Kerepesi út 31-33. A Kerepesi temetőn túl elterülő Lapos-dűlő közigazgatásilag és egyházkerületi szempontból a X. kerülethez, vagyis Kőbányához tartozott, annak távol eső része volt. A dűlőben fekvő Pékerdő az 1900-as évek elejéig nem épült be, kivéve a déli részét elfoglaló 19. század végi MÁV lakótelepet. Vasúti vágányok, laktanyák, temető és álla­tokkal foglalkozó intézmények (lóvásár, lóversenypálya) vették körül és vágták el a környezetétől. A Bárczy-féle lakás- és iskolaépítési program számára kedvező volt a nagyobb, fővárosi tulajdonú terület, amelynek a beépítése ebben az időszakban (1909-1912) indult meg: művésztelep, kislakásos telepek, iskola, kenyérgyár és bérházak vet­ték birtokba. A környék beépítése közvetlenül a világháború után folytatódott. A laktanyák szomszédságában a háború idején kialakított Auguszta barakk-kórház mellett 1920-ban létrejött az Auguszta-szükséglakótelep. A lakásínség enyhítésére a környéken két nagyobb állami lakótelep létesült a Juranics (ma Stróbl Alajos) utcában és délebbre, a Pongrác úton.222 A terület tíz év alatt benépesült, lakói elsősorban munkások és hivatalnokok voltak. A helyi hitélet iránti igény már jóval a háború előtt kialakult. 1907-ben már misét tartottak a Kerepesi út túlol­dalán fekvő Őrnagy utcai iskolában. 1913-ban kápolnaépítő egyesület (1918-tól Kisegítő Kápolna Egyesület) jött létre, amely 1921-től kezdve folyamatosan kérte a fővárost, hogy biztosítson részére telket. Az első kérvényben a Hungária körút-Százados út-Kerepesi út közötti területet jelölték meg egy „kedvezőbb viszonyok beálltával” épí­tendő kápolna, később templom és plébánia céljára, „hogy a munkásság hazafias és vallásos irányban neveltessék”. A kérvényt sokan aláírták, köztük lovag Moussong Miklós egyesületi főtitkár és Petrovácz Gyula is.223 Warga László (a III. ügyosztály városrendezési szakértője) azonban városrendezési és telekgazdálkodási szempontból nem tartotta megfelelőnek a telket. Úgy vélte, hogy a főváros nem adhat ekkora telket kápolna építése céljára. Warga szerint a hely nem volt alkalmas templomnak a területet határoló széles főutak nagy forgalma és a környe­zet zártsoros beépítésű, magas épületei miatt. A főváros egyébként iskola céljára tartotta fenn a két, együttesen 1872 négyszögöles telket. Warga a szemközti, Kerepesi út-Százados úti óvoda (volt vámház) város felőli telekré­szét ajánlotta, amely az óvoda elbontásával növelhető volt. 1923 nyarán az egyesület megismételte kérését. Az itt lakók szerettek volna saját egyházközséget (helyi lelkészséget), de a főváros egyelőre ezt nem támogatta. A herceg­­prímás ezért arra biztatta a híveket, hogy előbb állandó kápolnát létesítsenek. 1925-ben újra telket kértek kápolna céljára, és Petrovácz Gyula elkészítette az 1500 fős kápolna, lényegében a mai épület tervét a homlokzat bal olda­lán elhelyezett toronnyal és a templom szentély irányában történő bővítésének lehetőségével.224 (Ekkor építette a kaposvári plébániatemplomot „románstil”-ben, a „műemlékek szövetségének” véleményezésével.)225 222 Az állami lakásépítési akció. Magyar Építőművészet 25 (1925) 1-3. sz. 5. p. 223 A közgyűlés felvette a tárgysorozatba, de végül lekerült a napirendről. BFL IV1403.a 731/1921 kgy. sz. határozat. 224 BFL IV1409.C 6474/1932-1. cs. 225 Építő Ipar - Építő Művészet 49 (1925) 7-8. sz. 26. p. ___________________________________________________________________________________97 A templombelső ma. A szentély apszisát díszítő eredeti Jeges Ernő-freskó elpusztult. Az eredeti főoltár helyére márványoltár került Thaler Tamás felvétele A templom közvetlen környezete, 1937 BFLXV.16.e.251/77

Next

/
Oldalképek
Tartalom