Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Változások az egyházi építészetben 1928 után
Megvalósulás Pesten Törököri Lisieux-i Kis Szent Teréz-plébániatemplom 1928 VIII. Kerepesi út 31-33. A Kerepesi temetőn túl elterülő Lapos-dűlő közigazgatásilag és egyházkerületi szempontból a X. kerülethez, vagyis Kőbányához tartozott, annak távol eső része volt. A dűlőben fekvő Pékerdő az 1900-as évek elejéig nem épült be, kivéve a déli részét elfoglaló 19. század végi MÁV lakótelepet. Vasúti vágányok, laktanyák, temető és állatokkal foglalkozó intézmények (lóvásár, lóversenypálya) vették körül és vágták el a környezetétől. A Bárczy-féle lakás- és iskolaépítési program számára kedvező volt a nagyobb, fővárosi tulajdonú terület, amelynek a beépítése ebben az időszakban (1909-1912) indult meg: művésztelep, kislakásos telepek, iskola, kenyérgyár és bérházak vették birtokba. A környék beépítése közvetlenül a világháború után folytatódott. A laktanyák szomszédságában a háború idején kialakított Auguszta barakk-kórház mellett 1920-ban létrejött az Auguszta-szükséglakótelep. A lakásínség enyhítésére a környéken két nagyobb állami lakótelep létesült a Juranics (ma Stróbl Alajos) utcában és délebbre, a Pongrác úton.222 A terület tíz év alatt benépesült, lakói elsősorban munkások és hivatalnokok voltak. A helyi hitélet iránti igény már jóval a háború előtt kialakult. 1907-ben már misét tartottak a Kerepesi út túloldalán fekvő Őrnagy utcai iskolában. 1913-ban kápolnaépítő egyesület (1918-tól Kisegítő Kápolna Egyesület) jött létre, amely 1921-től kezdve folyamatosan kérte a fővárost, hogy biztosítson részére telket. Az első kérvényben a Hungária körút-Százados út-Kerepesi út közötti területet jelölték meg egy „kedvezőbb viszonyok beálltával” építendő kápolna, később templom és plébánia céljára, „hogy a munkásság hazafias és vallásos irányban neveltessék”. A kérvényt sokan aláírták, köztük lovag Moussong Miklós egyesületi főtitkár és Petrovácz Gyula is.223 Warga László (a III. ügyosztály városrendezési szakértője) azonban városrendezési és telekgazdálkodási szempontból nem tartotta megfelelőnek a telket. Úgy vélte, hogy a főváros nem adhat ekkora telket kápolna építése céljára. Warga szerint a hely nem volt alkalmas templomnak a területet határoló széles főutak nagy forgalma és a környezet zártsoros beépítésű, magas épületei miatt. A főváros egyébként iskola céljára tartotta fenn a két, együttesen 1872 négyszögöles telket. Warga a szemközti, Kerepesi út-Százados úti óvoda (volt vámház) város felőli telekrészét ajánlotta, amely az óvoda elbontásával növelhető volt. 1923 nyarán az egyesület megismételte kérését. Az itt lakók szerettek volna saját egyházközséget (helyi lelkészséget), de a főváros egyelőre ezt nem támogatta. A hercegprímás ezért arra biztatta a híveket, hogy előbb állandó kápolnát létesítsenek. 1925-ben újra telket kértek kápolna céljára, és Petrovácz Gyula elkészítette az 1500 fős kápolna, lényegében a mai épület tervét a homlokzat bal oldalán elhelyezett toronnyal és a templom szentély irányában történő bővítésének lehetőségével.224 (Ekkor építette a kaposvári plébániatemplomot „románstil”-ben, a „műemlékek szövetségének” véleményezésével.)225 222 Az állami lakásépítési akció. Magyar Építőművészet 25 (1925) 1-3. sz. 5. p. 223 A közgyűlés felvette a tárgysorozatba, de végül lekerült a napirendről. BFL IV1403.a 731/1921 kgy. sz. határozat. 224 BFL IV1409.C 6474/1932-1. cs. 225 Építő Ipar - Építő Művészet 49 (1925) 7-8. sz. 26. p. ___________________________________________________________________________________97 A templombelső ma. A szentély apszisát díszítő eredeti Jeges Ernő-freskó elpusztult. Az eredeti főoltár helyére márványoltár került Thaler Tamás felvétele A templom közvetlen környezete, 1937 BFLXV.16.e.251/77
