Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Változások az egyházi építészetben 1928 után
A szentélykörüljáróba sekrestyéslakást terveztek. Jól látható a bővítés lehetősége BFLXV.17.A329 38837/2-7 A főváros az óvodatelek 200 négyszögöles részét elviekben átengedte használatra, az egyesület viszont kicsinek és túl zártnak találta azt. A hívek időközben összegyűjtöttek 120 millió koronát, de lassan már nem hittek a kápolna felépülésében, mert a főváros által jó pár évvel korábban kápolna céljára kijelölt területen a „Suhajda telephez hasonló telep épült dacára annak, hogy a terület ipartelep céljára lett annak idején bérbe adva”.226A hívek folyamatos küzdelmének és kitartásának meglett az eredménye. 1927-ben körvonalazódott a leendő törökőri egyházközség területe. Űjra a fővároshoz fordultak, és ekkor már a korábban ajánlott terület szomszédságában fekvő ingatlanrészt kérték kápolna céljára, amelyet a hívők nagy száma miatt később templommá szerettek volna bővíteni. Az egyházi hatóság és Warga László városrendezési szempontból megfelelőnek találta az újabb helyet. Az egyesület 1927-ben megkapta a jelenlegi - a korábbinál kétszer nagyobb - ingatlant, mely lehetőséget biztosított a későbbi bővítésre is.227 Petrovácz Gyula és Foerk Ernő még ez évben elkészítették, a következő év tavaszára pedig véglegesen kidolgozták a terveket.228 Az 1927. évi előzetesen becsült építési költség 120 000 pengőt, a legszükségesebb belső berendezés pedig 40 000 pengőt tett ki. A következő év januárjában a tervek jóváhagyásához mellékelt költségvetés, amelyet Dávid János és fia állított össze, már elérte a 171 860 pengőt - berendezés nélkül.229 A márciusi engedélykérelemben 200 000 pengő szerepelt, amelynek a felét a tervek szerint a főváros, 25 000 pengőt az egyházközség állt, 75 000 pengőt pedig a kivitelező hitelezett volna.230 Márciusban az érseki helynök, „tekintettel a helyi viszonyokra”, pártolólag terjesztette az érsek elé a terveket. így az érsek is elfogadta, de felvetette, hogy Gerevich Tibor véleményezze. 1928-ban megalakult az egyházközség, illetve a főváros kegyurasága alá tartozó plébánia.231 Az építkezés áprilisban kezdődött Paulheim és Weninger kivitelezésében. Az 1500 fős templom öt hónap (!) alatt felépült. Az egyházközség október 13-án már kérte az egyházi hatóságot a felszentelési program elfogadására: 10 órakor a hercegprímás fogadása, majd templomszentelés, utána ünnepélyes szentmise és 12-kor ebéd zárta a szertartást a szomszédos Ferenc József lovassági laktanya dísztermében.232 A templomban, a sekrestye mögött lakást alakítottak lei a sekrestyés számára. A budapesti központi királyi járásbíró, Imets Ilyés azonban szóvá tette, hogy konyhát és „félreeső helyiséget” is kialakítottak, profán célra. Mészáros ugyan amellett érvelt, hogy a templom őrzéséhez szükséges az egyházfi elhelyezése, az érsek felháborodására azonban kitelepítették.233 Az épület csak 1935-ben kapott használatbavételi engedélyt a kerületi elöljáróságtól, nem ismert, hogy az engedélyezés miért húzódott el ilyen sokáig. A főváros a templom melletti telken álló kis házat átengedte kultúrház céljára. A terület rendezése az egyházközség kérésére 1940-ben megtörtént.234 A kezdetek óta áhított bővítésre sohasem került sor, pedig a II. világháború után is tervezték, hogy a templom jobb időkben kereszthajóval, illetve a szentély egy szakasszal bővül majd.235 226 BFL IV1409.C 6474/1932-1. cs. 227 A Kisegítő Kápolna Egyesület és a főváros közötti területhasználatra vonatkozó szerződésről: Fővárosi Közlöny 38 (1927) november 25. 2732- 2733. p. és BFL IV1403.a 1576/1927 kgy. sz. határozat. Az alapvető forrás: BFL IV1407.b 8143/1921-XI. kcs.. 228 A BFL XV17.d.329 38837/2 (1-8) szám alatt található tervek egy részén Petrovácz Gyula aláírása szerepel, másutt FE monogram az 1927-es évszámmal. Az építési engedély száma: 76 946/1928-III. A tervek között van a használatbavételi engedély is. BFL IV1407.b 1798/1928-111. cs. tartalmazza az építésengedély kérelmét. 229 BFL IV1407.b 1798/1928-III. cs. 230 Ebből rendelkezésre állt 40 000 pengő a főváros 1927. évi költségvetésében, valamint a Kisegítő Kápolna Egyesület 16 000 pengőnyi vagyona. A főváros 1928. évi költségvetésében újabb 40 000 pengő segélyt irányzott elő, az építész 64 000 pengő hitelt ajánlott fel (tíz évre, az egyházi adókból várható törlesztéssel). 231 BFL IV1403.a 698/1928 kgy. sz. határozat. 232 PrL Egyk Kát 25, 3329/1928. 233 PrL Egyk Kát 29, 4269/1928. 234 BFL IV.1409.C 2489/1940-11. cs. 235 Molnár Ernő (KEH) levele az érseki helytartónak a templomban tartott helyszíni szemléjéről (1949. július 26.). A levél a plébánián található. 98
