Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)

EGY BUDAPESTI ÍRÓ MŰHELYEI - JÓKAI MÓR: Kertészgazdászati jegyzetek

Kertészgazdászati jegyzetek JÓKAI MÓR Indokolás Miért jut eszembe éppen most, a szenzációs hírek özönében, a közönséget egy olyan kis szigetre invitálni, amelynek neve „Kert", annak az okait előadom. Előttünk fekszik két nevezetes nyomtatvány, mely a legközelebbi jövendőnkre nagy befolyással bír. Az egyik a földművelésügyi miniszternek a törvényjavaslata a filoxérától elpusztított szőlők újból betelepítéséről, a másik ugyanazon miniszternek megbízásából nag)' szakértelemmel megírott s díszesen illusztrált könyve Linhart György és Mezey Gyula magyaróvári gazdasági akadémiai tanároknak a „szőlőbetegségekről". Az első megújult, lelkes tevékenységre buzdít föl bennünket, a második pedig kétségbeesett elfásulásba zsibbaszt. Mikor a miniszter törvényjavaslatát elolvassuk, ásót, kapát készülünk ragadni, hogy kopár hegyoldalunkat újból bortermő paradicsommá alakítsuk át; mikor meg a magyaróvári füzetet elolvastuk, akkor a fűrész meg a fejsze kérezkedik a markunkba, hogy még a meglevő szőlőnket is tőből kiirtsuk. Nem tréfa dolog ez! Sok, igen sok millió forintokról van szó, amiket a földbe elásni készülünk, s amiket még keservesebb eltemetni, sok szép reménységekről és azok helyén aratható keserű csalódásról. A szőlőbetegségekről írott nevezetes munka arról világosítja föl a közönséget, hogy mikor már a fdoxérától (az állati ellenségtől) megszabadult, akkor következnek a szőlőbetegségek (a növényi ellenségek), a peronoszpóra 1 Jókai Mór: Kertészgazdászati jegyzetek. Athenaeum Ny., Budapest, 1896.