Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)
JÓKAI MÓROK - MIKSZÁTH KÁLMÁN: Jókai Mórok
Komáromban szülerett 1825-ben, de az semmi esetre se lehetett az, akit 1892-ben Oravicán választottak meg képviselőnek; vagy ha az volt, semmi esetre sem írhatta e műveket. Találtak egy másik Jókai Mórt, akiről egy akkori tekintélyes folyóirat, a Budapesti Szemle azt írja, hogy rossz regényeket ír, de ez megint nem az lehetett, akinek műveire százezer forintnyi honorárium gyűlt össze 1898-ban. Egyébiránt ez a százezer forint csak egy hóbortos mese, mert adatok vannak ebből a korból, hogy a magyarok könyviszonyban szenvedtek. Találrak végre egy Jókai Mórt, aki 1848-ban revolúciót csinált, de lehet ez azonos azzal a Jókai Mórral, aki a trónörökössel könyvet szerkesztett? Egy régi írónk, Zsarátnok Pál a Borcsinálásról írt könyvében szintén említ egy Jókai Mórt, ugyancsak a XIX-ik számú második feléről, aki úttörő volt a filoxéra irtásában a svábhegyi szőlőjében. No, hogy az a gyöngédlelkű költő valamikor ölt volna, ha csak filoxérarovart is, azt föltenni éppen nem lehet. Brontov, a híres orosz természettudós irataiban hasonlóképpen egy Jókai Mór fordul elő, aki elsőnek fedezte fel az Androméda csillagot s végre nemrégiben Genuában találtak fel egy öreg képet, ahol egy kártyakompánia van lefestve s hozzá egy fakó lajstromot, amelyből megállapítható, hogy az egyik szenvedélyes játékos eg)- Jókai Mór. Mindezen Jókai Mórok általános zűrzavart idéztek elő a Jókai-mítoszban, míg végre nekem sikerült rábukkannom egy értékes megjegyzésre, mely végre közelebbi világításba hozza a sokat vitatott kérdést. Eg)" kétszáz éves pampfletszerű könyvben a következő passzust találtam: „Jókainak két feje volt, nyári feje és téli feje." Ohó! kiáltám örömittasan. Ez sokat megfejt, ha nem is mindent, Jókait tehát már abban a korban is, amikor állítólag élt, két fejjel képzelték az emberek, minthogy egy fejjel nem bírta volna azt a sok gyönyörű történetet kigondolni. De mi következik ebből? Bizonyára nem az, hogy két feje volt, mert kétfejű emberek sohase voltak. Hanem inkább az következik, hogy az egész Jókai egy képzelt alak, éppen mint őseinknél a sárkány, vag)" a griff. Jókai Mórok természetesen lehettek talán egy egész falura valók, de Jókai, az igazi Jókai, akit e művek alkotójának tarthatnánk, bátran ki merem mondani, sohasem élt egy személyben, mint ahogy nem élt Seherezádé szultána. Hog)* miképp keletkezhettek hát e tündérkönyvek, az egy más kérdés, de kívül esvén értekezésem szűk körén, annak kiderítését ezen nagybecsű adatok alapján bízom többi tagtársamra. . ..S most ismét jelenj meg szellem, vedd le kérlek a nyakamról a XXII-ik századbeli akadémikus koponyáját és tégy vissza a tisztelt közönséggel együtt oda, ahonnan elhoztál.