Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)

JÓKAI MÓROK - MIKSZÁTH KÁLMÁN: Jókai Mórok

Komáromban szülerett 1825-ben, de az semmi esetre se lehetett az, akit 1892-ben Oravicán választottak meg képviselőnek; vagy ha az volt, semmi esetre sem írhatta e műveket. Találtak egy másik Jókai Mórt, akiről egy ak­kori tekintélyes folyóirat, a Budapesti Szemle azt írja, hogy rossz regényeket ír, de ez megint nem az lehetett, akinek műveire százezer forintnyi honorá­rium gyűlt össze 1898-ban. Egyébiránt ez a százezer forint csak egy hóbor­tos mese, mert adatok vannak ebből a korból, hogy a magyarok könyviszony­ban szenvedtek. Találrak végre egy Jókai Mórt, aki 1848-ban revolúciót csinált, de lehet ez azonos azzal a Jókai Mórral, aki a trónörökössel könyvet szerkesztett? Egy régi írónk, Zsarátnok Pál a Borcsinálásról írt könyvében szintén említ egy Jókai Mórt, ugyancsak a XIX-ik számú második feléről, aki úttörő volt a filoxéra irtásában a svábhegyi szőlőjében. No, hogy az a gyöngédlelkű költő valamikor ölt volna, ha csak filoxérarovart is, azt föltenni éppen nem lehet. Brontov, a híres orosz természettudós irataiban hasonlóképpen egy Jókai Mór fordul elő, aki elsőnek fedezte fel az Androméda csillagot s végre nem­régiben Genuában találtak fel egy öreg képet, ahol egy kártyakompánia van lefestve s hozzá egy fakó lajstromot, amelyből megállapítható, hogy az egyik szenvedélyes játékos eg)- Jókai Mór. Mindezen Jókai Mórok általános zűrzavart idéztek elő a Jókai-mítosz­ban, míg végre nekem sikerült rábukkannom egy értékes megjegyzésre, mely végre közelebbi világításba hozza a sokat vitatott kérdést. Eg)" kétszáz éves pampfletszerű könyvben a következő passzust találtam: „Jókainak két feje volt, nyári feje és téli feje." Ohó! kiáltám örömittasan. Ez sokat megfejt, ha nem is mindent, Jókait tehát már abban a korban is, amikor állítólag élt, két fejjel képzelték az em­berek, minthogy egy fejjel nem bírta volna azt a sok gyönyörű történetet ki­gondolni. De mi következik ebből? Bizonyára nem az, hogy két feje volt, mert két­fejű emberek sohase voltak. Hanem inkább az következik, hogy az egész Jó­kai egy képzelt alak, éppen mint őseinknél a sárkány, vag)" a griff. Jókai Mó­rok természetesen lehettek talán egy egész falura valók, de Jókai, az igazi Jókai, akit e művek alkotójának tarthatnánk, bátran ki merem mondani, so­hasem élt egy személyben, mint ahogy nem élt Seherezádé szultána. Hog)* miképp keletkezhettek hát e tündérkönyvek, az egy más kérdés, de kívül esvén értekezésem szűk körén, annak kiderítését ezen nagybecsű adatok alapján bízom többi tagtársamra. . ..S most ismét jelenj meg szellem, vedd le kérlek a nyakamról a XXII-ik századbeli akadémikus koponyáját és tégy vissza a tisztelt közönséggel együtt oda, ahonnan elhoztál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom