Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)

JÓKAI MÓROK - MIKSZÁTH KÁLMÁN: Jókai Mórok

Bocsánatot kérek, e tréfáért; méltóztassanak elhinni, nem az akadémikusokat akartam kigúnyolni, hogy azok még kétszáz év múlva is milyen alaposak lesznek, nem, csak arra akartam rámutatni, hog)' milyen csodás pályával állunk szemben Jókainál. Magam is sokszor eltűnődtem azon: Mikor írja ezt a tömérdek könyvet? S mire megfejtettem (mert a nap huszonnégy órájából kitelik a magyarázat), akkor előáll a másik talány: Mikor tapasztalhatta azt a sok mindent, amit leírt? Hiszen a szíve az mindig ott van vele, a kimeríthetlen nagy kincstár, de a szeme? Hányszor ír le olyat, amit látnia, megfigyelnie kellett. Hát mikor látta, hol lárta? Emberek közé se jár, nincs ideje. S mégis látta. Hog)'van ez? Ki tudja? A pávának száz nagy szeme van a tollán s csak két apró szeme a fején. A páva tollán a szemeket mindnyájan látjuk, de ő nem lát velük. A Jókai tollán a szemeket senki sem látja, de ő lát velük.