Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Kresalek Gábor: Adalékok a magyarországi munkaversenyek kezdetéhez 1945-1948

lyek a kutatásokhoz szükséges műszerek megjavításától a tudósok cipőjének megjavításáig terjedtek. Jul ius végétől ismét megjelentek a rohambrigádok a hídépítési munkáknál. A két kiemelt hid a Déli Összekötő Vasúti-hid és a Szabadsághid volt. 38 Érdekes, hogy mig az SZN hallgatott, az NSZ hírt adott aug. 14-én az Országos Vasutas Versenyről. Ugyanígy csak az NSZ reagált a befejeződött 3 hónapos, a szociáldemokrata párt által kezdeményezett munkaversenyre. A kerületek üzemei között zajlott versenyt a VIII. ker. nyerte. Ugyanígy fontos lehet az is, hogy az angol munkások csepeli élmunkásoknak küldött üdvözletét csak az NSZ közölte szept. 24-i számában. Szeptemberben az új tanév indításával párhuzamosan az SZT oktatási osztálya oktatási versenyt hirdetett az iskolaév végéig.

39 A hírekben a munkaversenyek és az elért eredmények mellett teret kaptak az újítók is. A nov. 10-i SZN arról tájékoztatott, hogy "ötletes eljárásaikkal 83 000 Ft-ot takarítottak meg a Ganz-Mávag újítói." Az 1946. évi munkaverseny-ibeszámolók végére kívánkozik még néhány, ma már komikusnak tűnő hir is. Ilyen az SZN szept. 11-i híradása, melyből megtudjuk, hogy a bódéi pártszervezet kongresszusi versenyben harangot öntött a zalaapáti templomnak, valamint a szept. 15-i bejelentés, mely szerint elindult a sörgyárak "többtermelési versenye". A hirek esetében nem is a tények, inkább kontextusuk a komikus. Az MKP, mint tudjuk ezidőtájt ambivalens viszonyban volt a katolikus egyházzal. Miközben élesen szemben állt fejével, Mindszenty Józseffel és annak politikáját minden fórumon támadta, jó kapcsolatokra törekedett az alsó papsággal. Igy tehát a harangöntés kifejezetten taktikus lépés, ám hogy mindez a kongresszusi verseny keretében történt, mégiscsak komikus. A sörgyárak versenye is helyénvaló önmagában, hiszen a sörgyártás egy iparág fontos része, ám ha a dátumra pillantunk, elcsodálkozhatunk, hogy miért éppen télen volt szükség a sörtermelés fokozására. Az 1947. év munkaversennyel kezdődött. Jan. 19-én indult a verseny a Nehézipari Központ (a továbbiakban NEK) üzemei között. A cél az 1938-as termelési eredmények megközelítése, elérése volt. A jan. 11-i NSZ híre szerint az üzemi ÜB-választásokon felvetődött, hogy az SZDP XXXV. kongresszusának tiszteletére kongresszusi versenyt kell szervezni. A NIK-versenyről csak az SZN, az SZDP kongresszusi versenyéről csak az NSZ tudósított. 1947-ben az SZT hozzálátott a Szakszervezeti Gazdasági Munkaközösségek létrehozásához. Ezek feladatai a következők voltak: a) a szakszervezetek gazdaságpolitikájának tervszerű irányítása, b) a termelés eredményeinek felmérése, c) az üzem kihasználtsági fokának ellenőrzése, d) árellenőrzés, e) bérkérdések megtárgyalása, f) a teljesitménybérezési rendszer kiszélesítésének vizsgálata, g) a három éves tervvel kapcsolatos szakszervezeti feladatok ellátása. Mivel a munkaközösségek nem bizonyultak életképesnek, helyettük szerveződött a két munkáspárt és az SZT delegáltjaiból a Hároméves Terv Bizottság. Ennek és az SZT működésének következtében a hároméves terv teljesítése közben, azzal összefonódva, párhuzamosan az államosításokkal megkezdődött a szocialista munkaverseny kibontakozása. Ennek során, csakúgy mint az év második felében a szakszervezetek átalakítása terén, az iparági elv érvényesült.

40 A szakszervezetek átszervezésére a MKP PB ápr. 28-i ülésén tett javaslatok alapján került sor. Ennek értelmében a szakmai szakszervezeteket iparágiakká kellett átalakítani. A folyamat lassan zajlott le, a 19 új szakszervezet végül is csak 1949-re alakult meg. 41