Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

91-92. Az angyalföldi kislakásos telep egyik utcasora és a Béke úti lakóházak, 1940 — 1943 dődött meg. A Fehérvári úttól nyugatra fekvő városrész vegyesen épült be. A mai Bartók Béla út mentén ipari üzemek és bérházak létesültek, az északi részen villanegyed, a terület déli szegélyénél családiházas lakóterület alakult ki. A Kelenföldi pályaudvart a Fehérvári úttal összekötő Etele út környéki vizenyős terület beépítetlenül maradt. Kelenföld és Albertfalva határán építette az OTI a második világháború alatt az úgynevezett albertfalvai lakótelepet, a magdolnavárosi lakótelep elvei alapján, de kisebb méretben, földszintes ikerházakkal és sorházakkal. E terület 1913. évi szabályozási terve a Nádor-kertet nyilvános park céljára jelölte ki, és meghatározta a Budafoki út és Fehérvári út között vezető 60 m széles Szerémi út vonalát. Az első világháború végéig a városhoz legközelebb eső részek, a Rózsadomb es a Gellerthegy budai hegydélkeleti lejtői kivételével, még csak szórványosan épültek be. A külső völgyekben: a Zugliget- vidék ben, Hűvösvölgyben, továbbá a Budakeszi út mentén és a Svábhegy (ma Szabadság-hegy) alján a legvagyonosabb budapesti családok nagytelkes nyaralóházai állottak, részben hatalmas parkok közepén. A családiház-építés, majd a bérvilla- és társasházépítés a harmincas években terjedt el. Ekkor épült be a Rózsadomb, Pasarét, Németvölgy, Farkasrét üres telkeinek nagy része. A második világháborút megelőzően a nyári lakás új formái keletkeztek: a Csillebércnél hétvégi telep létesült, a Sváb-hegy, majd a Széchenyi-hegy oldalában szállodaszerű társasházak épültek, elsősorban nyári tarté>zkodásra szánt lakásokkal. A hegyvidék fejlődésében fontos szerepet játszottak a közlekedési hálózat új vonalai és forgalmi eszközei: a Bimbó út, Szépvölgyi út, Istenhegyi út, Hegyalja út stb. kiépítése, az autóbusz elterjedése, a fogaskerekű vasút villamosítása. 10 Budapest története V. 145