Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)
A POLGÁRI ÉS A SZOCIALISTA FORRADALOM BUDAPESTEN 1918—1919
37. A csepeli Munkástanács ottani gazdasági munkások alakítsák meg a szövetkezetet. Az élelmezési nehézségek felszámolására a fővárosi tanács intézkedéseit vették mintául: elrekvirálták a felhalmozott készleteket, leltározták az üzletek készleteit, a közkonyhák felállítását tervezték. A lakáskérdés éppolyan fojtogatóan súlyos volt, mint a fővárosban. Típusterveket készítettek munkáslakások építésére. A direktórium intézkedéseinek nagy része a szociális problémák megoldására irányult. Gyermeknyaraltatási szerveztek, ruhát, cipőt osztottak szét a proletárgyerekek között. A Forradalmi Kormányzótanács intézkedéseinek szellemében intenzíven láttak hozzá a kulturális viszonyok átszervezéséhez. Egyik érdekes kezdeményezésük volt, hogy megnyitották a „Proletárszínház " -at. Csepel A szomszédos Csepelen, miként Erzsébetfalván, illetve Leninvárosban is, 1918. november óta a munkásság tartotta kezében a helyi hatalmat. Kétségtelen, hogy ennek mélysége a forradalmi események különböző szakaszaiban más és más volt, de biztos, hogy a Tanácsköztársaság napjaiban a proletárdiktatúra Csepelen százszázalékosan érvényesült. A választásokat április 14-én tartották meg. A helyi Munkás-, Katona- és Paraszttanácsba 53-an kerültek be. Közülük 41 munkás, 7 paraszt és 5 értelmiségi. Az egyesült pártnak a tanács tagjai közül 35-en, a szakszervezeteknek 45-en voltak tagjai. Az ügyeket a tanácstagokból választott direktórium vitte. A régi közigazgatási rendszert formájában és szellemében egyaránt megszüntették. A tisztviselőket utasították, hogy a lakossággal „elvtársakhoz illő testvéri érzéssel, higgadt, megfontolt módon érintkezzenek". 36 Szociálpolitikai intézkedéseik minden területre kiterjedtek, külön említést érdemel a gyermeknyaraló létesítése. A csepeli tanács egyik legfontosabb intézkedése a Budafok és Csepel közötti kompjárat létesítése volt. Az addig kis csónakokon lebonyolított közlekedés minden évben halálos áldozatokat követelt a csepeli gyárakba járó munkások soraiból. Ekkor alapították meg Csepelen az ország első munkás-zeneiskoláját. Buda/ok Budafokon, Budatétényben és Nagytétényben a választásokat április 12-én tartották meg. Budatétíny Mindhárom községben a tanácstagok fele ipari munkás volt. A vidék jellegének megfelelően Nagytétény pi ncem unkások, földművesek, alkalmazottak is jelentős számban kerültek a tanácsokba. Az ügyek intézését háromtagú direktóriumok látták el. Kivételt Kelenvölgy képviselt, amely ekkor kapta meg először községi önállóságát. A már korábban kezdeményezett különválási
