Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

A POLGÁRI ÉS A SZOCIALISTA FORRADALOM BUDAPESTEN 1918—1919

akciót a 133 nap alatt sikerült dűlőre vinni, s Budafoktól független községgé alakult át; ügyeit héttagú direktórium intézte. Budafok, Budatétény és Nagytétény jelentősrészt német ajkú lakossága nemzetiségi jogait szabadon gyakorolhatta. Meg kell említenünk, hogy a vidék németségét nagyfokú realitásérzék jellemezte. Nem vették át más vidékek németségének türelmetlen, gyakran követelődző álláspontját. Igen nagy gonddal szervezték a művelődésügyet, s szinte egyedülálló a főváros környékén az ügyek intézésére létrehozott apparátusuk is: a tanács művelődésügyi osztálya mellett intéző bizottságot, polgári és jóléti iskolai bizottságot, elemi iskolai bizottságot és mozi-színház bizottságot szerveztek.

37 Kis}:>esten 1919. április 7-én választották meg a községi és járási munkás-, földműves és ka- Kispest tonatanácsot. A jogosultnak mintegy 50 százaléka adta le szavazatát, ami a fővárosi 60 százalékos szavazáshoz viszonyítva is jó aránynak számít. A község vezetésére úgynevezett 120-as Tanácsot választottak, amelynek tagjai között 71 vasmunkás, 13 asztalos és mintakészítő, ugyanennyi vasutas és háztartásbeli asszony, 3 nyomdász, 3 építési, 3 földműves volt, továbbá villanyszerelők, kereskedősegédek, mázolok, katonatisztek, szállítási munkások. Politikai hovatartozásukat tekintve annyit tudunk, hogy egynegyedük a kommunista párt tagja volt. A tanács élére 23 tagú intéző bizottságot állítottak. Az ügyek vitelét háromtagú direktórium intézte. Első teendőik között szervezték meg a házbizalmi-rendszert. Ennek segítségével hajtották végre a lakásrekvirálásokat. A házbizalmiak mérték fel a több szobás lakásokat, s a beköltöztetési lehetőségekről jegyzékeket készítettek. A lakásfoglalások itt sem oldották meg a lakáshiányt, hiszen a csatornázatlan Kispesten a lakások többsége nedves, egészségtelen volt. Nem véletlen, hogy a direktórium programjában szerepelt a csatornázás, mert najúrenden volt — a magas talajvíz miatt — a házak összedőlése. A kispesti tanácsnak is súlyos gondja volt a lakosság élelmezése. A jobb elosztás érdekeljen néhány új élelmiszerboltot nyitottak és a községet ellátási körzetekre osztották. A piaci árakat rendszeresen ellenőrizték. A tanácsi munka egyik nagy pozitívuma volt, hogy az ügyosztályok mellé bizottságokat szerveztek. Ezzel részben ellenőrizni tudták az apparátust, részben közelebb hozták a munkástanácshoz a lakosság tényleges problémáit. Kulturális téren két bizottság működött: egy ismeretterjesztési és egy vigalmi. Az előző tanfolyamokat, az utóbbi munkás-hangversenyeket, színházi előadásokat szervezett. A mai névadó ünnepségek elődje Kispesten ekkor született meg. A keresz38. A lőrinci Direktórium