Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: PEST-BUDÁTÓL BUDAPESTIG 1849—1873

102—103. Vidats János, a pesti demokratikus ellenzék egyik vezére és Szentkirályi Mór, Pest város polgármestere éve a kispolgárt is radikalizálnilátszik, segít megfogalmazni ellenzéki hajlamait. A szenvedélyek azonban már túlcsapnak a parlament keretein; nem véletlen, hogy ekkor indul meg a társadal­mi és nemzeti-politikai szempontból egyaránt radikális kispolgári demokrata körök elsőnek éppen Budapesten kezdődő szervezkedése a politika befolyásolásából kiszorult elemek számára - s az sem, hogy e körök közül a pesti a legnagyobbak és legradikálisabbak egyike; jellemző, hogy a kormány az elsők között fogja — formálisan még karhatalmat is igénybe véve felosz­latni. A Józsefvárosban így a marótollú újságíró, az ellenzéki Csernátony buktatja ki Szentki­rályit, a Ferencvárosban pedig Vidats győz. 1872-re a Deák-párt kíméletlen, az anarchia rémé­vel fenyegető offenzívája azonban mindenütt sikert arat; a Vízivárosnak már 69-től Házmán Ferenc, a város 1847- 48-as követe, komoly, higgadt és népszerű Deák-párti politikus lesz a képviselője, a Józsefvárosban és a Ferencvárosban pedig a Deák-párt legújabb nemzedéke: Steiger Gyula és Tavaszy Endre ütik ki ellenfeleiket. Politikai ellenfelei 1873 gazdasági válsá­gát Vidats anyagi és erkölcsi tönkretételére használják fel. Először összeomlásba kergetik a vezetése alatt áUó kispolgári takarékpénztárat, majd még a honvédmenház rábízott pénzének elsikkasztásával is megvádolják. Vidats tisztázza magát, de idegei nem bírják a hajszát: 1873. november 11-én leveti magát egy Kígyó utcai ház IV. emeletéről. A megrendülés elsöpri a vá­dakat, de kétségtelen, hogy halálával a budapesti várospolitikának egy jelentős irányzata vesztette el szervezőjét — hogy más irányból, de ugyanezen feszültség levezetésére majd két évtized múltán Vázsonyi Vilmos vegye fel a harcot. E választási harcok — amennyiben sor kerül rájuk — mindhárom ciklusban többnyire rend­kívül élesek, és eredményeik (főleg 1869-ben) rendkívül szorosak. Jókai és Gorove között pl. 1502 : 1472, Csernátony és Szentkirályi között 863 : 809 a szavazatarány; Vidats többsége is csak 125 szavazat. Mindez a korszak végére a csak hasonló szorosan győztes Deák-párt pozícióit is elég bizonytalanná teszi, mindenesetre jól érzékelteti azonban a választópolgárság politikai magatartásának most már meginduló újrafogalmazódását — esetleg átrétegeződését: éppen a szegényedésük miatt radikalizálódó elemek kihullását a választói cenzus szitájából. Az egyes választásokban összecsapó társadalmi erők, a jelöltek tényleges tömegbázisának vizsgálata még itt is további kutatást igényel. De a szerveződni kezdő kerületi politikai pártcsoportosulá­sok már előrevetik a századfordulóra oly nagy jelentőségű, a sajátosan helyi érdekek alapján, de még az országos politika járszalagján, kerületi „vezérférfiak" körül szervezkedő várospoli­tikai pártoknak egy-egy kerület társadalmi arculatát is oly élesen tükröző körvonalait. 1867—1873: a testvérvárosok még külön életének utolsó, éppen ezért a születő nagyvároséhoz A város­viszonyítva már kevéssé érdekesnek látszó évei ezek. Ám ugyanakkor első évei ezek a magyar ffazda^a9 polgári állam berendezkedésének is, s e szempontból a városigazgatás és a várospolitika esemé­­eaazu^yme nyei igen tanulságosak: valójában csak most, két évtizedes késéssel indulnak meg első lépései a polgári politikának és igazgatásnak egy szervezetében még 1848 valóságának alapján álló szabad királyi városban s egy (éppen intézményeiben) még sok feudális hagyományt is magával hurcoló társadalomban. S ha e szempontból a sokkal kisszerűbben alakult budai fejlődés még jóval keve­sebb problémát vet is fel, annál érdekesebbek a Pesten jelentkező konfliktusok még ha több­nyire nem közvetlenül, hanem egyelőre inkább csak adminisztratív vagy jogi burokban jelent­keznek is. Pest nagyvárossá válását, gazdasági: kereskedelmi, ipari, közlekedési fejlődését anyagi helyze­tének stabilizálódása, a város rendelkezésére álló anyagi alapok és főleg hitelek jelentős növeke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom