Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)

közé nem öleli. Ez a csodálatos mandarin a minden akadály t leküzdő energia jelképévé teljesedik ki. S a példázat erejét csak növeli még, hogy a leány, akiért ilyen perzselő lángra gyúl és akarata csodatettekre fokozódik, ugyancsak mélyreható változáson megy keresztül. A rabszolgasorson tartott kéjnő együttkacagott a vén kufár gyilkosaival, buján sajnálkozott, amikor a pénztelen ifjútól elválasztották. De ez az élet határai közül kitörő férfisóvárgás felrázza őt ledér közönyéből és ihlettel tölti el: félig megmámorosodva, félig valami új, szép irgalomérzéstől áthatva, legyőzi undorát, irtózatát és asszonyáldozatában felmagasztosul. Bartók lenyűgözően színes és kifejező muzsikája oly félreérthetetlenül festi alá a történések minden mozzanatát, oly világosan magyaráz és utasít, hogy a karmesternek, rendezőnek, szereplőknek nincs egyéb dolguk, csupán ügyelniök kell irányítására. Ez az ízig-vérig színpadszerű zene mesebeszéddé leplezi le a gyakran ismételt mondást, mely szerint a színpadi zeneszerzőnek hosszú gyakorlatra, sok tapasztalatra van szüksége, hogy a kellő „rutin"-ra szert tegyen. Nos, Bartók már ennél a második — és sajnos, utolsó — táncjátékánál is a „rutin" teljes vértezetével fogott munkához. Mennyit és miket alkothatott volna, ha ez a huszonhatéves várakozás kedvét nem szegi!... A „Csodálatos mandarin"-t ugyanis 1918 októberében kezdte komponálni és 1919 májusában fejezte be. S bemutatták nálunk két hónappal halála után.

1 Most egyszerre csak simán ment a dolog és semmiféle akadály sem gördült az előadás elé... Ámde Bartóknak még ezúttal is várakoznia kellett. A színlap szerint első helyre került három új egyfelvonásos darab közül. S a főpróbán is ez a sorrend illette meg. Estére azonban már a harmadik helyre szorult ki — utolsónak. Ugyan miért? Ez a mű teljes figyelmet, pihent közönséget kíván s nem járulhat két érdektelen és tartalmatlan, együgyű darabocska mögött a már kimerülőfélben levő emberek elé !

2

... Sebaj. Bartók, aki huszonhat évig várt erre az előadásra, nyugodtan várhat még két órát. Nem árt meg remekművének. Teljes elismeréssel adózunk Ferencsik János karmester valóban mesteri vezényletének; teljesítménye világviszonylatban is dicsérettel állja meg helyét. Harangozó Gyula koreográfiája jó kiindulási alapot szolgáltat és fejlődőképes. Ottrubay Melinda pályafutásának legérdekesebb alakítását nyújtja. Vashegyi Ernő a címszerep második félidejében bontakozik ki egészen megkapóvá. J. S.

3 Népszava 1945. december 11. 1. Bartók Béla 1945. szeptember 26-án halt meg New-Yorkban. 2. A „Csodálatos mandarin" előtt Manuel de Galba „Szerelmi varázs" c. táncjátékát és Wolf—Ferrari: „Susanne titka" című vígoperáját adták elő. 3. J. S. = Jemnitz Sándor.