Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)

A közegészségügyi ügyosztály beszámolója működéséről 1945. december A közegészségügyi, köztisztasági ügyosztály a felszabadulás után általában — az élelmezés kivételével — nehezebb feladatok teljesítése előtt állott, mint a többi ügyosztályok, mert a tennivalókat haladéktalanul meg kellett indítani, azok halasztást nem tűrtek s a megindulás napján eszközök hiányában a helyzet reménytelennek látszott. 1944. szeptembertől kezdődően nem volt rendszeres szemételtakarítás Buda­pesten, a szemetet a lakosság a közterületeken rakta le. Az ostrom előtti napokon már megszűnt a halottak kiszállítása, a kórházak és a bonctani intézet hetek óta nem szállították már ki a halottakat. Az utcákon a háborús cselekmények és a fasiszta rémuralom működése nyomán tömegesen feküdtek a halottak. Minden tér egy kisebb temető képét mutatta, az ún. gettó területén pedig, főleg az éhség és betegségek következtében, több ezerre volt tehető a halottak száma. A kórházak a háborús cselekmények folytán jelentős sérüléseket szenvedtek, így azok nagyobbrésze még hetekig az óvóhelyen volt kénytelen működni. A sebesültek száma a légitámadások és belövések következtében egyre nőtt. A sebészeti osztályok túlzsúfoltak voltak. Villanyhiány miatt a műtétek csak nappal voltak lehetségesek, vagy pedig azokat az óvóhelyeken, gyertya vagy zsiradékvilágítás mellett kellett az orvosoknak elvégezniök. Valamennyi intézményünk, a Temetkezési Intézet, a Köztisztasági Hivatal, Fertőtle­nítő Intézet minden szállítóeszköz nélkül állott. A kórházakban fogytán volt a köt­szer és a gyógyszer, az élelem többhelyütt csak napokra volt elegendő, úgy hogy a legnagyobb nehézségekkel kellett ennek a hatalmas feladatnak elvégzésére elin­dulnunk. Ilyen súlyos helyzetből kellett intézményeinket az akkori nehéz viszonyok között kivezetni és az aggasztó egészségügyi viszonyok javítására alkalmassá tenni. Egyévi működésünk eredményeit a következőkben ismertetjük: Budapest székesfőváros ostroma során különösen a kórházak szenvedtek sokat. Kórházaink megrongálódva romokban hevertek, az orvosi műszereket, ágyfelszere­léseket, fehérneműeket elhurcolták, az élelem és anyagraktárakat kifosztották, ennek következtében a kórházak majdnem üzemképtelen állapotban voltak. A felszabadulás után a kórházak alkalmazottai kivétel nélkül elsősorban a romok eltakarításához fogtak és emberfeletti teljesítményük során azokat olyan állapotba hozták, hogy a békebeli ágylétszám 40%-ával megkezdhették működésüket. A szívós, kitartó munka eredményeképpen a kórházak ma már elérték a békebeli ágylétszám 80%-át. A kiürített élelmiszerraktárak a kórházi élelmezést a legnagyobb nehézségek elé állították, azonban ezen feladat megoldására megszervezése során ma már egy központilag felállított szerv, a Közkórházi Központi Élelmiszer Hivatal szerzi be, tárolja, szállítja és osztja el a kórházak élelmiszerszükségletét olyannyira, hogy már 1 havi tartalékkal is rendelkeznek. Az élelmezési feladatok egy részét, a csecsemők tejellátását van hivatva biztosítani a közkórházak tehenészete. Az ostrom után a közkórházak gyógyszertárai is teljesen üresek voltak. Az elengedhetetlenül szükséges gyógyszerek pótlásáról a kereskedők és ügynökök útján

Next

/
Oldalképek
Tartalom