Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

időtar tarara. A szerződések nagyjában egyenlő feltételűek. A kizárólagosságot az összes szerződések úgy értik, hogy a községek a közterületeket a szerződéses vállalkozóval tartoznak világíttatni más — nem villamos — rendszer engedélyezése esetén is; e körülmény tehát a bekebelezés esetén is a főváros esetleges saját légszeszhálózatának kiterjesztését akadályozza. Erzsébetfalva közvilágítása 200 drb. (100 drb egész és 100 drb féléjjeli) 16 gy. f. erejű izzólámpában és 4 drb 10 Ampéres (kb. 600 gy. f.) ívlámpában, Soroksáré 50 drb. (25 drb egész és 25 drb féléjjeli) 16 gy. f. erejű izzólámpában és 3 drb 8 Ampéres (kb. 500 gy. f.) ívlámpában, Budafokon 150 drb. (5 egész és 145 féléjjeli) 16 gy. f. erejű izzólámpában van megállapítva; Kispesten a szerződés a lámpák számát nem határozza meg. A közvilágítás céljára szolgáltatott áram költsége hektowattóránként Erzsébetfalván 2.5, Soroksáron 2.09, Kispesten 3.65 és Budafokon 3.5 fillér, míg a fővárosban 3.6 fillér. A magánfogyasztás díjai magasabbak, mint a fővárosban — Rendőri szolgálat. A rendőri szolgálatot Újpesten és Rákospalotán a fővárosi államrendőrség látja el; a községnek a rendőrségi hozzájárulása évenként Újpesten 4258 K, Rákospalotán 200 K. Szervezett községi rendőrség van Kispesten, Erzsébetfalván, Soroksáron és Budafokon. Közegészségügyi intézmények. A közegészségügyi intézmények kevéssé vannak kifejlődve. A nagyobb községekben van ugyan orvos és gyógyszertár, de a járványkórházak primitív keretein kívül csak Újpesten van kórház, még pedig a gróf Károlyi család által fenntartott nyilvános jellegű kórház (100 ággyal) és egy alapítványi, egyesületi és községi egyesült erővel fenntartott gyermekkórház (30 ággyal). Fürdő csak Újpesten, Rákospalotán és Erzsébetfalván van. Szegényügy. A szegényteher Újpest kivételével (itt 25.000 K) nem magas, sőt többnyire a szegényalap jövedelmében fedezetet talál. Újpestnek szegényháza is van 30 ember számára. Iskolák. Az óvodák és az elemi iskolák általában államiak és felekezetiek; többnyire mind a kétfélét találjuk a községekben. Községi elemi iskolák csak Újpesten (19.450 K fenntartási költséggel), Rákospalotán és Soroksáron vannak, az utóbbi helyen még felekezeti jelleggel. A községek azonban úgy az állami, mint a felekezeti iskolák terhének viselésében tetemesen részt vesznek és pedig községenként és iskolánként a legkülönbözőbben. A módok: épület adás, fenntartás, a tanítói nyugdíj fizetése, 3 %-os óvodai és 5 %-os iskolai pótadónak szedése és az állam részére való átengedése, segélyek (a felekezeti iskoláknak) és ezek mindenféle változatai. Magasabb fokú iskola, eltekintve néhány tanonciskolától, alig van. Nyilvános polgári iskola csak Újpesten áll fenn; magánpolgárit Rákospalotán, Rákosszentmihályon, Kispesten, Erzsébetfalván és Soroksáron; nyilvános gimnáziumot (községi algimnáziumot, melyet most vesz át s fejleszt tovább az állam) Újpesten, magángimnáziumot Rákospalotán és egymagánleánynevelő intézetet (a magyar gazdaasszonyok intézetét) Czinkotán találunk. Ami végül az egyházi intézményeket illeti, e tekintetben a községek helyzete igen kedvező. A községek egyike sem kegyúr s így e címen terhet nem viselnek. Ellenben Dunakeszi, Fót, Csömör, Rákoscsaba, Csepel, Budafok, Nagytétény, Budaörs, Budakeszi, Pesthidegkút (részben), Solymár, Üröm, Pilisborosjenő, Békásmegyer,