Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

netileg sem követték őket ezen az úton. Elmaradásukat az események mögött jól tükrözi az 1918. október 16-i közgyűlés jegyzőkönyve (141). Igaz, hogy Bárczy nem fogadta el a felajánlott miniszterelnökséget a bukott király kezéből, de meghitt embere, Harrer Ferenc sem merte vállalni a forradalmi Nemzeti Tanács tagságát, ahol a főváros vezetőségét képviselhette volna. 167. A főkapitányság átirata a Katonai Parancsnokság vezérkari osztályának a hadimunkások mozgalmának figyeltetése tárgyában 1916. február 15. Az utóbbi időben a hadiszerek gyártásával foglalkozó gyárak legtöbbjében a munkások között kisebb-nagyobb mérvű mozgolódás észlelhető, a melyeknek czélja a kereseti viszonyok javítása. — Ezen üzemek között kétségtelenül legfontosabb a csepeli tölténygyár. Elsőrendű hadiérdek tehát, hogy annak üzemében semmiféle zavar ne álljon be. E czélból a megfelelő intézkedések megtehetése végett szükséges, hogy a katonai hatóság a mun­kások mozgalmának minden egyes mozzanatáról értesüljön. Ez pedig csak a munká­sokkal együtt dolgozó bizalmi ember útján történhetik. — A csepeli tölténygyárban teljesítendő bizalmas szolgálatra alkalmasnak tartom Vajda János kalocsai születésű 31 éves r. kath. 32 gy. ezred IV. századbeli gyalogost, aki ezidőszerint a kőbányai lábbadozó osztagnál van. — F. L. Bp. Fökapit. eln. res. 2157—1916. Fogalmazvány. 168. Tudósítás az 1917. június 8-i százezres tömegtüntetésről és a központi városházán lejátszódott eseményekről 1917. évi június 8-án délután 4 órakor a Központi városháza udvarán gyülekezett a fővárosi polgárság és munkásság nagy tömege, mialatt a polgármester hivatalos helyiségében megjelent a fővárosi polgárok és munkások küldöttsége Székely Ferenc 1 ny. igazságügyminiszter vezetésével. A küldöttség vezetője arra kérte a polgármestert, hogy jelenjék meg a városháza udvarán és vegye ott át a budapesti népnek a király­hoz intézett írásbafoglalt kívánságait. A polgármester eleget tett a felszólításnak és a küldöttség tagjaival a városháza udvarára ment, ahol óriási néptömeg várta. Lelkes éljenzés között lépett a polgármester az udvaron felállított emelvényre. Itt 1. Székely Ferenc (1842—1921): 1900—tói budapesti főügyész, majd koronaügyész, 1910— 1913-ig igazságügyminiszter.

Next

/
Oldalképek
Tartalom