Kerényi Ferenc: „Szólnom kisebbség, bűn a hallgatás”. Az irodalmi élet néhány kérdése az abszolutizmus korában (Gyula, 2005)

II. fejezet: AZ IRODALMI ÉLET ÚJJÁSZERVEZŐDÉSE - Nemzeti közintézmények 2.: a Nemzeti Színház

tartotta valamennyi reformkori kifogását a Nemzeti Színházzal szemben, „...mégis, míg élek, 1859. január l-jétől kezdve, évenként egyezer pengő forintot teszek a pesti magyar színház oltárára..."

26 A nemzeti üggyé lett gyűjtést maga a helytartó, Albrecht főherceg állíttatta le, 1858. október 2-i parancsával. A gyűjtött összeget (250 000 forintot) végül sikerült az országos alaphoz csatolva, elkülönítetten biztosítani - a „Károlyi-alap" ezzel 1859/60-ban 10 000 forint kamatbevételt hozott a színháznak, amely más, jelentős adományokat is elkönyvelhetett. Gr. Teleki József akadémiai elnök végrendelete 12 000 forintot hagyományozott, 100 arany kamatából felváltva lehetett szomorújátékra és vígjátékra pályázni (Teleki-díj); 1858-ban gr. Karátsonyi Guido hagyott 10 000 forintot az Akadémiára, hogy kamatából szintén drámapályázatot hirdessen (Karátsonyi-díj); Tomori Anasztáz 1854-ben 100 aranyat tűzött ki történeti drámára, 1858-ban pedig felállíttatta a színház előtt Czélkuti-Züllich Rudolf Katona József-szobrát.

27 Az alkotmányos, átmeneti időszakban az országgyűlés azonnal foglalkozni kezdett a Nemzeti Színházzal, 1861. június 27-én héttagú bizottságot küldve ki: Beniczky Lajost, Kazinczy Gábort, br. Podmaniczky Frigyest, gr. Ráday Gedeont, gr. Andrássy Gyulát, Csengery Antalt és Jókai Mórt. Jelentésüket augusztus 12-én az utóbbi fogalmazta meg, ám tárgyalására - a feloszlatás miatt már nem kerülhetett sor. A bizottság a felgyűlt adósságokat közadakozásból kívánta kiegyenlíteni. Egyebekben tulajdonképpen visszatértek volna a reformkori állapothoz: az országgyűlés által kinevezett igazgató fölött az országos felügyeletet „a képviselőház által kinevezendő felügyelő bizottmány" gyakorolná, amely kilenc tagból állana. (A színház anyagi helyzetét végül az 1863-ra juttatott 6000 Ft egyszeri uralkodói segély, majd a rendszeres szubvenció rendezte.)

28 26 Gróf Széchenyi István levelei HL, kiadta Majláth Béla, Bp. 1891. 669. 27 A Károlyi-alap biztosítására 1. Pukánszkyné i. m. 270-271., 276-279., a többi adományra pedig az 186l-es országgyűlésre készített jelentést: uo. 283. 28 Az országgyűlési bizottmány Jókai Mór szövegezte előterjesztése: Pukánszkyné i. m. 281-292. Az uralkodói segély iratai: uo. 295-303.