Kerényi Ferenc: „Szólnom kisebbség, bűn a hallgatás”. Az irodalmi élet néhány kérdése az abszolutizmus korában (Gyula, 2005)

IV. fejezet: KITEKINTÉS

tatív műfaja, mégpedig nálunk annak is Jókai művelte formája;

6 mellette megjelent az adomás, életkép-szerkesztésű populáris változat, elsősorban Vas Gereben tollán

7 - ugyanakkor Arany még előtte volt a Buda halála műfajkísérletének és 1879-ig küszködött a Toldi-trilógia ekkor elkezdett középső részének befejezésével. Bérczy Károly pedig, aki ebben az évtizedben hiába kísérletezett egy hazai témájú, társadalmi nagyregény megírásával,

8 szintén csak később találta meg ambíciói tárgyát, és támasztott Puskin lefordításával (Anyegin Eugén, Pest 1866) megkésett versesregény-divatot. Sok más lehetséges szempont mellett az időszak jellemezhető azzal is, hogyan fogadta be a magyar irodalom számára eddig ismeretlen minőséget, a világirodalmi rangú életműveket, Petőfi Sándor költészetét és Az ember tragédiáját. Petőfit akár a mitizálás kapcsán is felemlíthettük volna: a kortársak számára hiányos életrajza, korlátozott nyilvánosságú életműve, rejtélyes halála egyaránt kiváló táptalajnak bizonyult a legendaképződés számára.

9 Recepciótörténetének sajátossága még, hogy az első pályakép (Gyulai Pál: Petőfi Sándor és lyrai költészetünk, 1854), az első emlékező kötet (Jókai Mór: Tarka élet, Pest 1855) előbb jelent meg nyomtatásban, sőt, az első szülőhelyvita is előbb zajlott le (1857-ben), minthogy az életmű 1847 és 1849 közötti hányada - ha csonkítva b Érdekes, egykorú egybevetése olvasható Kemény és fókái regényírói művészetének Zilahy Károlytól: fókái Mór (1863) = Zilahy Károly válogatott művei, vál. és s. a. r. Vargha Kálmán, Bp. 1961. 219-222. 7 Vas Gerebenre 1. újabban a veszprémi Vár ucca tizenhét 1997/1. negyedévkötetét (szerk. Császtvay Tünde)! * Hagyatékában egy (máig kiadatlan) 30 oldalnyi töredék utal erre a KollmannKálmán családról, Pestre és 1840-re helyezett cselekménnyel, vö. Kerényi Ferenc: Bérczy Károly írói hagyatéka. It 1971. 680-682. q Erről korábban, részletezve is írtunk: A körözőlevéltől a szoboravatásig. A Petőfi-kultusz első korszaka, 1849-1862 = Kegyelet és irodalom, 130-144. A legendárium szövegeit 1. Dienes András: A legendák Petőfije, Bp. 1957.; László Gyula: Történeti és régészeti jegyzetek Petőfi sírjának mondájához. It 1959. 490496.; Dömötör Ákos: Hősök és vértanúk. Mondák és visszaemlékezések a szabadságharcról, Bp. 1998. 48-62.