Kerényi Ferenc: „Szólnom kisebbség, bűn a hallgatás”. Az irodalmi élet néhány kérdése az abszolutizmus korában (Gyula, 2005)

II. fejezet: AZ IRODALMI ÉLET ÚJJÁSZERVEZŐDÉSE - A vidéki műhelyek

Kisfaludy Károly kézfogása) és 1847 (Vörösmarty és Petőfi együttszereplése az Ellenzéki Kör március 16-i estéjén) utáni harmadik, ami valamikor az 1860-as évek elején lett volna esedékes. A nagy nehezen kivívott irodalmi sikerek, megszerzett pozíciók birtokosai vesztesnek érezték magukat az 1850-es években, szerették volna mintegy visszanyerni az évtizedet.

147 A vezető alkotók és az irodalomszervezők között számarányuknál jobban reprezentáltak a reformátusok, akik - mint láttuk — oktatási rendszerük, autonómiájuk védelmében összefogni kényszerültek. Arany Jánost, Tompa Mihályt, Kemény Zsigmondot, Jókai Mórt, Erdélyi Jánost, Gyulai Pált, Szász Károlyt, Salamon Ferencet, Csengery Antalt (hogy csak a legjelentősebbeket említsük) valóban a kálvinista egyház és iskolarendszere küldte a magyar irodalomba. Közülük az évtizedben lelkészként (Tompa, Szász) és tanárként foglalkoztatottak (Arany, Erdélyi, Gyulai) véleményét alighanem Erdélyi János, a Kisfaludy Társaság volt titkára és a Nemzeti Színház volt aligazgatója fogalmazta meg a legpregnánsabban: „Engem ezelőtt a nemzet fizete, most már szűkebb körre vonulva egyházi felekezetem fizet, de azért nem vesztém el a nemzet előtt sem becsületemet..."

148 Az erdélyi unió felszámolása tette feltűnőbbé, hogy a már a reformkorban megérkezett Kemény után Szász, Salamon, Gyulai (bár ő csak 1862-ben lett véglegesen pesti lakos) jött Erdélyből, tágabb értelemben hozzájuk számítható a két Bihar vármegyei származék: a szalontai Arany és a nagyváradi születésű Csengery. Az 1860as években érkezők számára már ez lett az elfogadható, tartósnak ígérkező alaphelyzet.

149 1857-ben - a Sárospataki Füzeteket köszöntve - Toldy Ferenc 147 Erről másutt írtunk: Az elmaradt irodalmi nemzedékváltások tanulságaiból, Holmi 2003. 471-473. 148 Leendő feleségének, Csorba Ilonának írt, 1852. nov. 15-i levelében: ErdLev II. 48. 149 „Az irodalom jelesei jogukba, hogy ne mondjam, hatalomba léptek" - írta az 1863-ban Pestre érkezett Rákosi fenő (Emlékezések I. Bp. 1927. 140.) A felekezeti és illetőségi arányokra 1. Asbóth lános: A fiatal irodalomról = Irodalmi és politikai arczképek. Bp. 1876. 81-83.