Kerényi Ferenc: „Szólnom kisebbség, bűn a hallgatás”. Az irodalmi élet néhány kérdése az abszolutizmus korában (Gyula, 2005)

II. fejezet: AZ IRODALMI ÉLET ÚJJÁSZERVEZŐDÉSE - A vidéki műhelyek

még arról írt, hogy: „Nem elég nekünk egy centrum", és Patak mellett Debrecentől, Kassától, Pozsonytól, Soprontól, Pécstől várta a tudományos irodalom iskolavárosi fellendülését.

150 (Mindez még a Magyar Tudományos Akadémia nyilvános működésének engedélyezése és a Kisfaludy Társaság újraalakulása előtt történt.) Az intézményrendszer helyreállítása természetesen ismét felértékelte a fővárost. Tompa mégis óvta barátját a Pestre költözéstől. Egyik levelében már megjelent az a morális megfontolás, a „bűnös város" gondolata, amely minden későbbi Budapest—vidék ellentétnek motívuma lett: „...örülök, hogy a pesti élet nem izlik; nem neked való. Te sokkal jellemesebb s talentumosabb ember vagy, mint hogy Pesten boldog és szerencsés lehetnél, bárminő állapotban És az is tény, hogy a vidéki műhelyek alkotói közül Vörösmarty Mihály (t 1855), Madách Imre (t 1864), Tompa Mihály és Erdélyi János (f 1868) nem lettek vagy nem lehettek újra pesti lakosok. 150 ErdLev II. 157. (levele Erdélyi Jánosnak, 1857. máj. 16.) 151 AJÖM XVII. 395. (levele Aranynak, 1860. máj. eleje). [Kiemelések az eredetiben. - K. F.]