Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Körben - család, közösség, társadalom - Kujbusné Mecsei Éva: "Ünnapnapra virradtunk"
ünnepelték.14 Lassan azonban kultusszá, nemzeti ünneppé vált a forradalom napja. Az ünnepség, amelyet ezt követően minden évben megtartottak, folyamatosan formálódott, a kor igényeihez alakulva változott. 1922-ben már mint a magyar ifjúság ünnepét emlegették, amelyben központi helyet foglalt el Petőfi.15 A gyászistentisztelet mellett mind szélesebb körű lett a szabószínben, majd a főgimnázium tornatermében, a XX. század elején pedig a városháza udvarán, a Korona szálló nagytermében, a zöldségpiacon,16 rossz idő esetén a színházban17 tartott népes polgári ünnepség. Az ünneplés menete hosszú ideig nem változott: éveken át üdvözlő táviratot küldtek Kossuthnak, hazafias dalokat, valamint a Himnuszt és a Szózatot énekelték, ünnepi- és emlékbeszédekben idézték fel a történteket, méltatták nagyszerűségét,18 a városban élő költőtanárok, lelkészek pedig felolvasták alkalmi költeményeiket.19 A program zárásaként kisebb-nagyobb csoportokban önköltséges társas ebédet vagy vacsorát tartottak a Nagyvendégfogadóban, majd a Korona szállóban. Az ünnepségre meghívták az egykori honvédeket is és adakozást szerveztek az egyesületük javára. A rendezvényről az 1880-as évektől felhívásban értesítették a nyíregyháziakat. A városi ünnepségről a hírek között alkalmanként éppen úgy beszámolt a helyi újság, mint az iskolákban tartott műsorokról. A Nyírvidék 1888. március 11-i számában az országszerte megünnepelt március 15-ről azt írta, hogy e napot „nem egyházi vagy világi hatalom szava, de a honfi szív legszentebb érzelmei tették ünneppé. Ahol egy magyar hazafi él, ott e nap nem marad meg ünneplés nélkül, és Nyíregyháza hazafias polgárai, mint nagy elődök méltó utódai szintén nem mulasztják el a nap megünneplését.” A cikkíró külön felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad megfeledkezni azokról a honvédekről, akik hősiesen harcoltak, most pedig nélkülöznek, pedig a nemzet hálájára és kegyeletére lennének érdemesek.20 1890-ben március 15-e tiszteletére „a haza legnagyobb fiának nevét megörökítő 1000 forintos alapítványt létesítettek”.21 1924-ben már több egyesület, testület, iskola, intézet külön is ünnepelt. Hogy a különböző programok ne keresztezzék egymást, az ünnepet két napra tervezték.22 Augusztus 20. Másik nemzeti ünnepünk Szent László óta augusztus 20., Szent István és az államalapítás ünnepe. Nagy Lajos korától az egyházi ünnepek közé sorolódott, és a XX. század első feléig 14 Nyír, 2. (1868. márc. 21.) 12. sz. 3. p. 15 Kardos István: A magyar ifjúság márciusa. In: Nyírvidék, 43. (1922. márc. 16.) 62. sz. 2. p. 16 Március Idusa. In: Nyírvidék, 40. (1919. márc. 15.) 61. sz. 2-3. p. 17 A polgárság, a testületek és iskolák márciusi ünnepélye. In: Nyírvidék, 45. (1924. márc. 15.) 63. sz. 3. p. 18 Egyre több írás jelent meg 1848-1849-ről. 1869-ben a Tiszavidék Tárca rovatában adta közre Gyöngyössy Sámuel református lelkész írását, 1880. június 10-én a Nyírvidékben Űjlaky György főlevéltárnok közölt részleteket az 1849-es jegyzőkönyvből. Szokás lett az alkalmi költemények, sikert aratott ünnepi beszédek nyomtatásban való megjelentetése is. 19 A Kossuth-hagyatékban fennmaradt néhány táviratot és üdvözlő iratot lásd: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (= MNL OL) R 90. Kossuth-gyűjtemény időrendi része, 1819-1914. (= R 90.) 25. d. I. 5567.; R 90. 26. d. 1.5703., 5716. 20 Márczius 15. In: Nyírvidék, 9. (1888. márc. 11.) 11. sz. 1-2. p. 21 Az alapítvány - amely Kossuth engedélyével viselte a nevét - az evangélikus gimnázium azon 8. osztályos diákját támogatta, aki különösen kiemelkedő volt magyar történelemből. MNL OL R 90. 35. d. I. 7140., I. 7152.; T. 6913/a. szám alatt. 22 V[a]sárnapra maradt a március 15-iki ünnepségek egy része. In: Nyírvidék, 45. (1924. márc. 16.) 64. sz. 4. p. 156
