Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Körben - család, közösség, társadalom - Kujbusné Mecsei Éva: "Ünnapnapra virradtunk"
ünnepi misével ünnepeltek országszerte.23 Bár 1848 után a független magyar állam szimbólumaként megjelenő István királyra való emlékezés is veszélyesnek tetszett, 1860-tól azonban nem lehetett megakadályozni az ünnepet, ami régi fényét 1867 után nyerte vissza. 1880-ban a Nyírvidék újságírója mégis azt veti a város szemére, hogy nem ünnepelték meg kellőképpen. Csupán a katonaság vonult ki és vett részt egy csendes misén a római katolikus templomban. „Annál inkább sajnálattal kell megemlékeznünk arról - írja -, hogy nálunk már e régi idők emlékeit sem tekintik kegyelettel, míglen a külföldön levéltárakból kutatják ki, hogy miként lehessen egy-egy ujjabb nemzeti ünnepet rendezni s a világ tudtára adni, hogy vannak népek, kik dicsőséges múltai bírnak.”24 Szent István napjának megünnepléséhez központi rendelkezések is hozzájárultak: 1891-től augusztus 20-a munkaszüneti nap lett, 1895-től pedig a középületeket fel is kellett lobogózni e napon. Az ünnepelni vágyók lelkesen vettek részt itthon az ünnepi misén, sőt volt olyan is, aki Budapestre utazott, hogy részese lehessen az ott megrendezett Szent István-hétnek és a Szent Jobb-körmenetnek.25 Templomavatók, 1883,1897,1904 A XIX. század utolsó harmadában Nyíregyházán is megpezsdült a gazdasági és a társadalmi élet. 1876-ban Nyíregyháza lett Szabolcs megye központja, itt építették fel a törvényszéket, a laktanyát. Bankok, üzletek nyíltak, vállalkozások indultak, a vasúti közlekedésnek26 köszönhetően is mind többen megfordultak a városban. Újságok jelentek meg, amelyek beszámoltak a törvényhatóságokban történt, említésre méltó eseményekről, a jelesebb ünnepekről és élénk kulturális életet tükröző irodalmi alkotásokat, híreket közöltek, valamint a gazdasági fejlődést mutató reklámokat tettek közzé. A parasztgazdák nagy része ekkorra már kiköltözött a határbeli szállásokra, a városba pedig beözönlöttek a hivatalnokok, szakértelmiségiek, kereskedők, vállalkozók, katonák, akik átszínezték a helyi társadalmat és másfajta városi életet alakítottak ki, mint a városalapítók utódai. A századfordulón Nyíregyháza már nem a régi, „tót szigetet” alkotó poros oppidum, hanem a kor kihívásaival lépést tartani akaró, polgárosuló város, amely a megye központjaként kiemelkedett a többi helység közül és a törvényhatósági város címre áhítozott. Rendezett városközpontjában méltóságteljesen állt egymástól nem messze a város és a megye impozáns épülete. A nagy létszámú közösségi ünnepeknek is helyet adó evangélikus templom mellett a többi felekezet is gyűjtést szervezett új templomukra - a város lakossága pedig felekezeti hovatartozás nélkül nyújtott az építkezéshez tehetségéhez mért támogatást. Elsőként a reformátusok új temploma készült el. 1883. július 3-án szentelték fel „rendkívüli fénnyel és pompával”. A szentelési kegyanya a főispán felesége volt, akinek a tiszteletére, valamint a szentelést végző püspöknek kedveskedve a rendezőség fáklyás zeneestélyt adott. Az ünnepi 23 1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s így a Szent István-nap kimaradt az ünnepek sorából. Mária Terézia azonban visszahelyezte, sőt azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette, http:// mult-kor.hu/20130820_augusztus_20_az_unnep_tortenete (megtekintés: 2016. 07. 07.); Gábor Gyula: A Szent István-napi ünnep története. Bp., 1927. http://mtdaportal.extra.hu/books/gabor_gyula_a_szent_istvan_napi_un- nep_tortenete.pdf (megtekintés: 2016.08.02.) 24 Szt.-István király napja. In: Nyírvidék, 1. (1880. aug. 26.) 22. sz. 3. p. Az 1891. évi XIII. te. mint nemzeti ünnepet, augusztus 20-át is munkaszüneti napnak nyilvánította. 25 Az utazásra vállalkozók kedvezményt kaptak. Budapest nagy előkészületeket tesz az idei Szent István-hétre. In: Nyírvidék, 48. (1927. jún. 26.) 143. sz. 2-3. p. 26 1858-ban, amikor az első vonat befutott Nyíregyházára, vidám, táncos népünnepélyt tartottak. 157
