Blazovich László: Város és uradalom. Tanulmányok és források Gyula XV–XVI. századi történetéből – Gyulai füzetek 16. (Gyula, 2007)

A gyulai uradalom 1525. évi jövedelemjegyzékének német szövege és fordítása. Fordította: Schmidt József

Szélhalom, Turgony, Izsák, Fölszer, amelyek a következő szol­gáltatásokkal tartoznak a Háznak, úgymint asztaggal és en­nek felállításával, búzának és lisztnek a várba való szállításá­val, továbbá kötelesek nevezett Háznak a malmába kocsival fordulni, sót törni, fát rakni. Mindezt 70 forinttal lehetne meg­váltani, tehát kitesz 33. Továbbá tartoznak és kötelesek nevezett falvakból házi robo­tot végezni, úgymint istállót megerősíteni, és más olyan mun­kát, ami elvégzetlen marad 34. Továbbá Gyula városa köteles minden bort, amit a várhoz hoz­nak, a kocsikról lerakni. Ez is hozna 35. Hasonlóképpen kötelesek a mészárosok is minden jószágot levágni 36. Továbbá a fent említett malmok molnárai kötelesek a Háznál kivitelezni minden karbantartási munkát. Összesen 37. Az összes falu köteles továbbá valamennyi, a vár, a majorság és más, a várhoz tartozó kertek körüli kerítést megjavítani vagy újból elkészíteni. Összesen 38. A Gyulán lakó cselédség köteles a búzát és rozst, és más, a Házhoz tartozó dolgokat a tizedért kicsépelni. Egyébként ak­kor csépelnek, amikor akarnak. így kerül a Ház hasznára 39. Továbbá Szélhalom falu köteles mindenféle állattal együtt mé­nest tartani. Ahol helyesen járnak el vele, ott vegyenek belőle hasznot a jószág testi adottságai és ápoltsága alapján 100-tól 200 forintig. 40. Továbbá a vámhelyekről érkeznek még tálak, sajtárok, desz­kák, lapátok, seprűk, kötelek, só, mindenféle gyümölcs és más dolgok is. Összesen 31 forint értékben. 41. Továbbá Simánd városka köteles a Gyula Háznak annyi agyag­edényt és kályhához való csempét adni, amennyire a Gyula Háznak szüksége van. 42. Továbbá az összes falu, amennyi közülük a Gyula Házhoz tar­12 12 25 16 16 200 31 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom