Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

II. Helytörténeti cikkek, tanulmányok - A régi gyulai színészet

ta. Szerepel benne többek közt két nagyszakállú atyámfia: egy zsidó, meg egy keresztény. Azon vitatkoznak, melyikük vallásában van több szent. Meg is állapodnak, hogy amelyikük egy szentet mond, az kihúz a másik szakállából egy szálat. Ábrahám - Szent József - Mózes - Szent Pál és így tovább folyik a szakállirtással kombinált vallásos versengés. Végre a keresztény megunja a dolgot és elkiáltja magát: "Negyvenezer keresztény vértanú!" - és belemarkol ellenfele szakállába. x x x Természetesen a megye, meg a város a legkisebb mértékben sem érdeklődött a "koméggyás" színészet iránt. 1793-ban Szabolcs, meg Abaúj vármegye átiratot intézett a megyéhez. A pesti színészet előmozdítását és állandóvá tételét sürgették. A mi megyénk egyszerűen feleslegesnek találta, hogy ily haszontalansággal foglalkozzék. x x x Az út azonban Szolnokról Aradra, Aradról Váradra, Váradról Szegedre Gyulán vitt át. Az országban szerteszét vándorló társulatok meg-meg álltak itt egy lélegzetre. 1826-ban Abday Sándor társulata játszott Gyulán. Március 18-án Kemény Simon-t adták. Az öreg Keményt a társulat szabója alakította. Megtapsolták érte. A szabólegény Bahra János volt, aki itt Magyar János néven szerepelt a kézzel írott színlapokon. Belőle lett a Nemzeti Színház első korszakának egyik legkiválóbb színésze. XXX Ez az adat is olyan, mint a mesebeli táltos. Köd előtte, köd utána. A múltat fedő ködfátyol csak a szabadságharc végén lebben fel egy pillanatra. Maga Jókai Mór írta meg, hogy felesége Laborfalvi Róza és annak barátnéja, Schodelné Gyulán lestek a gyászhíreket. A Nemzeti Színház nagy művésznői a kastéllyal szemben levő Erkel-féle házban várták meg Jókait s innen menekültek tovább észak felé. xxx 1850. "Havi - Szabó - Kaczvinszky hármas igazgatása" alatt álló társulatáról a hagyomány anekdotázó jókedve kedves dolgokat regél. A hagyományban pedig mindig a költészet és valóság keveredik. A valót kibogozni nemigen lehet s talán kár is volna. Csak az a baj, hogy a Magyar Színművészeti Lexikon mint valósá80