Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

II. Helytörténeti cikkek, tanulmányok - A régi gyulai színészet

got tálalja fel. * * * \ Nincs most terünk arra, hogy a színészélet küzdelmeit részletesen ecsetel­jük. Elég lesz most néhány odavetett vonás is. A vándortársulatok ekhós szekerekkel jártak városról városra. Kocsi természe­tesen nem jutott mindenkinek. Az erösebb nem ott kutyagolt a kocsik után. Nyáron rúgta a port, ősszel dagasztotta a sarat. Volt köztük, aki arra volt büszke, hogy még a zápor sem hajtotta fel soha a szekér ponyvája alá. Mielőtt valahova megérkeztek volna, a társulat egyik tagja már összegyűjtöt­te a bérleteket. Akadt olyan is, aki fehér magyardíszben, sarkantyús csizmá­ban, árvalányhajas pörgekalappal járt házról-házra bérletet csinálni. A megérkezett csapat egy-kettőre felállította a színpadot. Legtöbb vendéglő udvarán volt egy állás. Hat-nyolc téglaoszlopon álló nádas tető volt az állás, melyet sebtiben kitakarítottak és feldíszítették. A publikum nem volt nagyon elkapatott. Rendesen az Isten szabad" ege "ala szorult. Gyulán is padokat raktak a Korona vendéglő udvarára. Onnan nézték az előadást. Előnye is, hátránya is volt a dolgoknak. Előnye az volt, hogy pipázni is lehetett, ami a szúnyogokat terelte tisztes távolságba. Hátránya is volt. Az eső ugyanis sokszor a darab közepén mosta el a publikumot. Gyula színészeti múltjában szinte egyedülálló volt a hat hét, amikor 1870. május 14-től június 29-ig első ízben játszott Gyulán Follinus János aradi színtársulata. A közönség valósággal lángolt. A társulat tagjait jutalomjátékaikon a szere­tet minden jelével elhalmozták. Taps, virág volt özön. Sőt - mint mesélik - a közönség egyik kedvencének, Petrovics Ilkának jutalomjátékára 100 aranyat gyűj­tött. A bérletet meg kellett hosszabbítani. Amikor az is letelt, csak azért en­gedték el a társulatot, mert szerződésük hívta Aradra. x * * 1871-ben a jó gyulai közönség alig várta, hogy Follinusék visszajöjjenek. Mi­kor híre járt, hogy talán Temesvár felé fordították szekerük rúdját, szinte el­keseredtek az emberek. Végre június 6-án megérkezett maga Follinus. A bérletet egy-két nap alatt összehozta. A társaság már 13-án meg is kezdhette előadá­sait. 81

Next

/
Oldalképek
Tartalom