Dobrossy István (szerk.): Baán István emlékkönyv. A Diósgyőri Vas– és Acélgyár (LKM) története 1944-1988 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 10. (Miskolc, 2001)

Diósgyőr az országos helyzetképben (1945-1949) - I. A termelés és termékszerkezet 1945. és 1947. június 30. között

Rúdáru kivitelünk a stabilizációs évben (1946-1947) 13.800 tonna volt 19,8 millió forint értékben, a csőexport pedig 4.100 tonnát tett ki 12,4 millió forint értékben. Előbbi az összes kivitel 2,4%-a, utóbbi pedig 1,5% volt. Állóeszköz-állomány és fejlesztése Amint arra már utaltunk, a hazai vaskohászatnak összesen hat kohó állott rendelkezésére. A termelés felfutás éveiben azonban ezek a kemencék - villamos energia szűke lévén - Martin-kemenceként dolgoztak. A hengersorokat all. táblázat sorolja fel telepítési évükkel együtt. 1945ben hengersoraink életkora 73 év és 3 év között volt. Az állóeszköz-állomány fejlesztésére - de inkább az állagmegőrzésre az állam 1946 novemberében 40 millió forint hitelt, 1947 márciusában pedig 20 millió forint hitelt folyósított. //. táblázat Hengersoraink és telepítési éviik" Üzem Hengersor Telepítési év Üzem Hengersor Telepítési év LKM hengersor 1892 Csepel durvahengermű 1922 durvasor 1872 rúdsor 1922 középsor 1890 drótsor 1922 finomsor 1936 kissor 1942 középlemezsor 1930 nemeacélsor 1904 finomlemezsor 1930 lemezsorok 1922 ÓKÜ blokksor 1895 Borsodnádasd lemezhengermü 1860 bugasor 1912 tartósor 1904 triósor 1895 triólemezsor 1904 triólemezsor 1910 középsor 1913 abroncssor 1937 finomsor 1913 gyors drótsor 1914 A vaskohászat anyag- és energiaigénye A hazai vasérctermelés a második világháború előtt a vaskohászat igényének egyharmadát fedezte. A háborút követő időkben az volt a célkitűzés, hogy lehetőleg minél nagyobb hányadot biztosítson a hazai vasércbányászat. 22 A folyamatos öntési eljárások; a meleg-, illetve a hideghengersorok megválasztásának elvei, figyelemmel a várható gyártmánystruktúrára és a távlati mennyiségi igényekre. 508/1963. OMFB-tanulmány, 90-91. p.