Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye természed adottságai (Fazekas Róbert)

hagyott folyómedrek. A hegyi patakok és folyók a síkságra érve lerakták a kavicshordalékukat, amit vékony fedőréteg takart be. Ezt a fedőréteget eltávolították és megkezdték a kavics bányászatát. A bányagödröket víz töltötte ki Mályi, Nyékládháza és Ernőd környékén. A kavicsnál kisebb szemcséjű hordalékot is lerakták a tovább lassuló folyók. Az elhagyott medrekben lerakott üledékből a szél kifújta a homokot, máshol pedig fel­halmozta. Ezeken a homokszigeteken futóhomokformákat alakított ki a szél, ami most is jól tanulmányozható Mezőcsát határában. A leggyakrab­ban előforduló futóhomokformák a homoklepel, rajta homokfodrokkal, amitől olyan a táj képe, mint a hullámzó tóé, csak a hullámok megme­revedtek. A másik gyakori forma a garmada, ami az uralkodó szél irányá­ban kialakuló áramvonalas alacsony kiemelkedés, úgynevezett felhalmo­zódásos forma. Végül a barázda, ami kifúvásos forma, olyan hosszanti mélyedés, ahonnan a szél elszállította a homokot és a maradékgerinc, ami a felszín eredeti magasságát mutatja. Homokfelszínek a Bodrogközben is vannak (ezekről külön teszünk említést). A hordalékkúpok mérete lenyűgöző, egészen a mai Nyírség területéig húzódtak. Ebben az időben a Tisza még a mai Nyírségtől délre folyt. A pleisztocénban igen gyorsan kezdett süllyedni a mai Tiszahát, a Bodrog­köz és a Rétköz területe, ezért a folyó megváltoztatta folyásirányát és a Nyírséget nem délről, hanem északról kerülte meg. Ennek a medervál­toztatásnak az lett a következménye, hogy a bükki, csereháü, zempléni patakok hordalékkúpjainak végét elmosta, saját hordalékával befedte, összekeverte. Ez a folyamat a holocén elején, tehát körülbelül tízezer év­vel ezelőtt történt. Az ártéri síkságok jellegzetes formája a folyóhát, ami a folyó medrét kísérő természetes gát. A tisza-menti folyóhátak 1-3 méter magasak. A Bodrog mentén is kialakultak folyóhátak, de itt legfeljebb 1,5 méter ma­gasak. A folyóhátak gyakran párhuzamosak egymással és a folyómederrel is és közöttük lefolyástalan, nedves, vizenyős területek alakulhatnak ki. Szép példája a bodrogközi Hosszúrét. A Bodrogközben más érdekes ár­téri képződmények is vannak, amit a népnyelv gorondnak nevez. Ezek a kis homokszigetek valószínűleg hordalékkúp maradványok. Ehhez ha­sonló kis homokszigetekkel a Taktaközben és a Borsodi értéren is talál­kozunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom