Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye természed adottságai (Fazekas Róbert)

A tájak kialakulásának és felszínfejlődésének rövid átteldntése után ér­demes megvizsgálni, hogy milyen természeti erőforrások, értékek jellem­zik a legészakibb megyét! A természeti erőforrások a termőföld, az erdő, az éghajlat, a vízkész­let, az ásványkincsek, a tájképminőség önmagukban is értéket jelentenek. A természeti erőforrások kiaknázása teszi lehetővé, hogy itt éljünk, így nem tehetünk mást, mint, hogy a lehető legkevesebbet változtatunk kör­nyezetünkön és megpróbáljuk visszaalakítani vagy éppen érintetlenségé­ben megőrizni a természetet. ÁSVÁNYKINCSEK A MEGYÉBEN A megye geológiai sokszínűsége garancia arra, hogy ezen a tájon sok­féle bányászati terméket találjunk. A második világháború után sokáig az energiahordozó termelése sokfelé egyet jelentett a bányászattal. Nálunk is nagy jelentőségre tett szert ez az ágazat. A Sajó és a Szuha völgyében ma már alig folyik termelés. A legjelentősebb barnaszén bánya a lyukói bá­nyaüzem. A lignittermelésben országos jelentőségű a bükkábrányi vagyon kitermelése, mely külszíni fejtéssel történik. Az itt kitermelt tüzelőanyag felhasználására a Mátraaljai Hőerőműben kerül sor Visontán. A Borsodi Mezőség területén évtizedek óta folynak szénhidrogén utá­ni kutatások, ennek köszönhetően nemcsak a helyi energiaviszonyok fel­térképezése haladt előrébb, de melléktermékként számos, nagy jelentősé­gű hévízkút is üzembe lépett. Igaz, hogy találtak kitermelésre alkalmas kőolajat, de egyelőre nem kezdődött meg a termelés. A megye sokáig a nehézipar fellegvára volt, ami elképzelhetetlen helyi telepítő tényezők nélkül. Rudabányán működött 1985-ös bezárásáig az or­szág egyetlen vasércbányája. Az utóbbi évtizedekben sokkal nagyobb jelen­tőségűvé vált az ásványbányászat. Ezek közé tartozik a kaolin, amit Füzér­radvány, Bodrogszegi és Mád határában termelnek, illetve dolgoznak fel, a perlit, amit több fele is feltártak, például Pálházán, Erdőbényén, Nagy­bozsván. Zeolitot bányásznak Mezőzombor és Bodrogszegi környékén. A Rudabánya, Alsótelekes, Perkupa vonalon többféle üledékes anya­got is kitermelnek, például gipszet, és dolomitot. Nem szabad elfeledkeznünk azokról a nyersanyagokról, melyek kiter­melése évtizedek óta biztosítja az építőipar ellátását. Gondoljunk a hejő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom