Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)
Bruckner Győző, a miskolci jogakadémia dékánja
„tanári szék előtti megrovást a dékán által". Az egyik esetben a szokásos évi pályatételre beérkezett dolgozat szerzőjét büntették plágium miatt, a másik fegyelmi vétséget az a hallgató követte el, aki a legitimisták miskolci díszgyűlésén „bűzbombát" dobott a hallgatóság közé. Egyesületi élet A hallgatók öntevékeny szervezkedését - az országos szabályokkal összhangban egyre szigorúbb előírások korlátozták. Már a jogakadémiai fegyelmi (!) szabályzat is megállapította, hogy a joghallgatók az egyesületi gyűlésen kívül csak tudományos és diákszociális ügyek megvitatására jöhetnek össze az intézmény helyiségeiben. Minden más összejövetelhez előzetes engedély kellett. A tanárok az ilyen gyűlésen résztvehettek és elrendelhették feloszlatásukat is, ha azok lefolyása a szabályoktól, napirendjei az előre meghatározottól eltértek. A Miskolci Joghallgatók Testülete változatlan aktivitással szervezte a hallgatók közéleti tevékenységét. A jogakadémiai tanárok kötelező részvétele mellett rendszeres évi ünnepségekre, megemlékezésekre (tanévnyitó istentisztelet, aradi vértanúk emléknapja, a reformáció emlékünnepe, halottak napja, kormányzó névnapja, március 15., tanévzáró istentisztelet) e testület mozgósította a hallgatóságot. A harmincas évek elején némi szellemi átrendeződést is megfigyelhetünk. A Kötörö című terjedelmes testületi kiadvány haladó gondolatai miatt élénk országos visszhangot, a szélsőséges lapok bírálatát váltotta ki. A Miskolci Joghallgatók Testületének tagjai nemzetféltő igyekezetükben leváltották a korábbi tisztikart: így elhatárolták magukat annak progresszív kísérleteitől. Az országban egyre általánosabbá váló revízós hangulat az ifjúsági szervezeteket is erősen befolyásolta. A húszas évekre jellemző öntevékeny irodalmi összejövetelek helyét fokozatosan erősödő hangú területkövetelő nagygyűlések vették át. Az 1934. évi évzáró közgyűlésen a testület állást foglalt Benes érsekújvári beszéde ellen. 21 A főiskolán tanuló bolgár diákok közreműködésével 1938-ban megalakult a miskolci jogászok Bolgár-Magyar Köre, amely „a két testvéri nemzet fiainak szorosabb barátságát" volt hivatva erősíteni. A Werbőczy Bajtársi Egyesület is egyre növekvő aktivitással végezte „kulturális nemzetvédelmi és diákszociális" tevékenységét. A társaság szellemiségét jellemzi az 1936. évi önértékelés: „Az egyesület belső életét a Turul eszme megvalósítása érdekében kifejtett önzetlen bajtársi munka, az összetartozás és az egyetakarás gondolatának fokozottabb elmélyítése jellemezte". Az egyesület 1932-ben faluszemináriumot indított, Rákos vármegye címmel egyesületi krónikát adott ki. Osztatlan 11 Almanach 1933-34. tanév 56. old. A testület azévi pályatételének címe: „A trianoni béke revíziója és Európa igazi érdekei egy síkban". A testületi ülés meleghangú táviratban üdvözölte Bethlen Istvánt és Eckhardt Tibort nagysikerűnek ítélt angliai „revíziós közútjuk" alkalmából.
