Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

ről tudósítanak.

424 A gyárat 1885 elején bezárták, s 1885 decemberében a város hajléktalanoknak bérli az üres épület termeit.

425 1889. október első napjától termelő szerencsi cukorgyár gr. Andrássy Manót arra ösztökéli, hogy újra termelésbe állítsa a spódiumgyárat, amelyet meg is vásárolt.

426 Viszont Andrássy gyárlétesítése csak terv maradt. 1892-ben a volt spódiumgyár helyén, a Zsolcai úton épült fel Kohn János gőzmalma, amelyet 1895 tavaszán a Gazdasági Gőzmalom Rt. vásárolt meg.

427 A város környékén a középkortól van hagyománya a sörfőzésnek. 1472-ben Zbugyai István diósgyőri kapitány Bártfa városától kér egy jó serfőzőt, hogy a diósgyőri udvarnak és a katonáknak készítse a keresett italt. 1549-es diósgyőri bortized jegyzékben a miskolci adófizetők közt seres foglalkozásút is összeírtak mások mellett.

428 A mai Miskolc területén a XVIII-XIX. században nyolc különböző serfőzőház létezéséről tudunk. Miskolcon a koronauradalmi majd városi serház a XVII. században épült, s meglétére az 1650-es évektől vannak adatok. Ez a városi serház ma az új Herman Ottó Gimnázium (Tizeshonvéd u. 21.) épülettömbjének a része. Az egykori serház jelenleg étteremként kapcsolódik az iskola B-épületegyütteséhez.

429 A város, ahogy megváltotta 1702-ben az épületet, megszerezte a serfőzés jogát, s árendába bocsátotta a műhelyt. Egy 1704. február 17-i határozat szerint a tanács a saját műhelyében főzött sert, korcsmáitathatott ki a város cégére alatt a saját korcsmáiban.

430 Egyébként a Rákóczi-szabadságharc idején Miskolcon állt már egy másik serfőzőház is, amelyet Dőry András építtetett 1704-ben.

431 Az első, név szerint ismert serfőzőmester Holler János volt, aki 600 rajnai forintért 1714. január 9-én vette bérbe az építményt és felszerelését. Miután rossz sört készített, ezért egy új bérlővel, Áver Jánossal kötöttek 1716. január 10-én szerződést, aki „a város kocsmáit megszűnés nélkül jó és meghívült serekkel köteles ellátni, s ha csak 1-2 óráig bármely korcsmában a ser kifogyott, 12 magyar forint büntetést kellett fizetnie". A következő évben Basilud Jakab mester főzte a keresett italt és 424 Borsod-Miskolczi Értesítő, 1884. XII. 3. 425 Borsod-Miskolczi Értesítő, 1885. XII. 10. 42A Borsod-Miskolczi Értesítő, 1889. VIII. 1. 427 Borsod-Miskolczi Értesítő, 1895. III. 30. 428 GYULAI É. 1996. 300., 308. p. 429 DOBROSSY 1.1997.176. p. 430 DOBROSSY 1.1989b. 158. p. 431 DOBROSSY 1.1985. 79. p.