Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE
a pálinkát 1400 forint bérleti díjért 432 , akinek szerepe volt a tapolcai apátság mindszenti serházának a megépítésénél. Az időközben elhasználódott épületet 1740-41 közt nagyobbrészt újjáépítették, 1755-ben a serház visszakerült uradalmi kezelésbe. A koronauradalom az 1755-ös urbárium szerint a varbói jobbágyok kötelességei közé sorolta nemcsak a 280 rajnai forint (rfrt) évi cenzus fizetését, hanem az uradalmi serház faellátását. Évente 102 öl (348,8 m 3 ) tűzifát kellett a jobbágyoknak a miskolci serházhoz szállítani. Ebből 44 öl (150 m 3 ) fa után ölenként 36 krajcárt fizettek, viszont 58 öl fát ingyen fuvaroztak. 433 A tűzifa fuvarozása rendkívüli teher volt, mert a serfőző működéséhez szükséges tűzifa 204 szekér rakományt képezett. 434 Egy 1832. évi összeírásból ismerjük a serház leírását, a jó karban lévő kőépítmény, amely magában foglalta a bérlő két szoba-konyhás lakását, élelemtárát, a szaladszárítót, áztató- és csíráztató helyiséget, istállót, pincét, kutat s a padlástérben lévő 900 pozsonyi mérő (űrtartalma 55 800 liter vagy súlyban kifejezve 41 904 kg) befogadó képességű magtárat, egy 14101/4 négyszögöl (0,88 kat. hold) telken állt, amelyhez tartozott egy szomszéd telken álló pince. A két pincében összesen egy időben 80 hordó (egy söröshordó 50 liter), vagyis 40 hektoliter sör tárolókapacitással rendelkezett. 435 A városi sörgyárat - így említik - az 1854. évi Miskolcról készült katonai statisztikai leírásban számba vették. Az évi sörelőállítás nagyságát 70-75 akóra, a pálinkafőzést évente 260-280 akóra becsülték 436 , vagyis sörből 37,6-40,3 hektolitert, pálinkából 139,7-150,4 hektolitert főztek évente. A koronauradalmi serfőző 1876-77-ben került vissza a város tulajdonába, amikor az uradalmi épületeket és a hozzájuk kapcsolódó földesúri jogokat a város megváltotta. Ekkor már csak két gabonaőrlő malom és egy serfőző műhely szerepelt az uradalmi épületek listáján. A megváltásnak az összegét a parlament elfogadta, ez a 22 év alatt törlesztendő vásárlási összeg (kb. 350 000 frt) az állami költségvetés bevételeit növelte. 432 SZENDREI J. 1911. IV. köt. 613-614. p. 433 TÓTH P. 1991. 266. p. 434 Egy erdei öl 3,42 m 3 , s ennek a fele fért egy szekérre! 435 DOBROSSY I.-IGLÓI Gy. 1982.152-153. p. 436 DOBROSSY 1.1980. 39. p.
