Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)

Terek, szobrok, emberek

Bizony Ákos (1846-1922), aki a város ország- gyűlési képviselője, s két évtizeden keresztül a Miskolci Ügyvédi Kamara elnöke volt, a szoboravatáskor politikai harcostársként fogalmazott: „Széchenyi István és Deák Ferenc voltak olyan nagy államférfiak, mint ő, de őket mégsem szeretjük úgy, mint Kossuth Lajost. Széchenyi és Deák a hidegen számító észre tettek hatást, Kossuth Lajos pedig lángcsóvával a szíveket hódította meg." Egyik oldalról Széchenyi és Deák, másik oldalról pedig Kossuth Lajos. A szembeállítás és az összehasonlítás tehát haláluktól élteti e nagyságokat.

Kossuth Lajos emlékét utcanév és szobor is őrzi Miskolcon. Később, 1930-tól ismeretes volt a Kossuth-serleg is. A Miskolci Demokrata Kör ekÜnnepi koszorúzás születése 200. évfordulóján, 2002

kor alakult meg (székhelyük a Rákóczi u. 7. szám alatt volt). A kör egyik célkitűzése 1848 szellemének ápolása és megőrzése volt. A serleg pedig azt a célt szolgálta, hogy minden év március 15-én emellett mondtak ünnepi beszédet, emlékeztek a szabadságharcra és Kossuth Lajosra. (Az emlékserleg hollétéről ma már nincsen tudomásunk.)

Kossuth emlékének megtartásában fontos szerepet játszott és vállalt az 1919-ben Miskolcra települt eperjesi jogakadémia. Minden évben megemlékeztek a volt tanítványról, aki az 1816- 1819 közötti éveket töltötte Eperjesen. Az egyik legkiemelkedőbb ünnepségsorozatra 1944-ben került sor. Ez Kossuth halálának félévszázados, a jogakadémia Miskolcra telepítésének pedig negyedszázados ünneplése is volt egyben.

Kossuth budapesti temetésén a nemzet nevében Jókai Mór búcsúzott. Számos emlékbeszéd következett, majd utolsóként Herman Ottó emlékezett és búcsúzott.

A Kossuth-emléknap előadása az Erzsébet téren, 2002

164