Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Győri kapu (volt Sváb sor) ipari üzemei és épületei, lakótelepei a térképek tükrében, I.

tani legeltetést, más helyre kellett hajtani a jószágot, de az elnevezés - a régire és az új akolra is utalva megmaradt. 1817— 1864 között új elnevezésként jelenik meg a Felső-Kalló-szer, amely „Miskolcz felső végén a' Szinva vizére épített jelenleg is ott létező guba kallóról vette nevezetét". A „bisalmás" természetesen a domboldalon vadon termő birsalmától kapta elnevezését. Új utcanévként jelenik meg a Vászonfehérítő és a Kertész utca. Előbbi ma is ismert, s köze van az ott nagy mennyiségben száradó vászonhoz, míg utóbbi már elhagyott utcanév (ma: Herman Ottó u.), de egykor az itt lakók mindegyikének megélhetését a kertészkedés jelentette. A Tizenhárom város utcanév magyarázatot visszavezették arra, hogy a város egykor tizedekre volt felosztva, s ez a 13. sorszámot kapta. (Másik magyarázat szerint 13 sváb családot telepítettek ide, s ez magyarázata a különös, de szép elnevezésnek.) Ádler Károly 1855-ös Miskolc belterületi és határtérképe ugyanezt az állapotot erősíti meg azzal, hogy már megjelöli a téglagyárak helyét, s a Kertész sor egy részét „elnevezi" Körtáncz utcára. A 20. század elejéig ez az állapot konzerválódik. 1910-1930 között részben magánbirtokok osztásával, részben pedig 1925-öt követően folyamatos parcellázások eredményeként kialakulnak az új utcák által határolt telektömbök. Mivel a gyárak a Szinva-Avas közötti szántóföldekre települtek, itt volt gyorsabb a tömbösítés. Megjelenik az észak-déli irányú utcák sora: Damjanich, Wesselényi, Bercsényi, de kelet-nyugati irányban a Kis Füzes mellett a Nagy Sándor, az Új utca, a Lovagda utca, a jól körülhatárolt honvéd gyakorlótér környékén pedig a Gyár utca, ennek folytatásában a Dobó utca, délebbre pedig a Tatár út. 1907 - 1908 között a Győri kapu északi oldala csaknem érintetlen. Az 1925-ben felvett első amerikai bankkölcsön hatása mérsékelten érezhető Miskolc 1928-as, akkor már legújabb adatokat feltüntető utcatérképén. A Szinva és a diósgyőri vasútvonal közötti területet a téglagyárak, az üveggyár és a kötszövőgyár telepei uraljak. A Győri kapu és Szinva közötti területen a mai Géza utca vonaláig 38 telek és lakóház áll. A Géza és Vas utcák között parcellázott terület, beépítésre váró telkek vannak, kirajzolódik a Gyula és Fém utca nyomvonala, kelet-nyugat irányban pedig a Kertész sor meghosszabbítása a Fém utcáig. A Vas, Acél és réz utcák kolónia-lakásai már állnak. (Egyben itt húzódik Diósgyőr-Miskolc határa.) A Vas utca még nem számozott telkein 4 család él, az Acél utcában a páros oldalon 9, a páratlanon 8 telek, illetve ház áll, a Réz utca mindkét oldalán 6-6 család települt. A Győri kapu északi oldala (a mai) Zoltán utca vonaláig parcellázott. A Gyula és Örs utcák között kiosztott telkeken megkezdődött az építkezés, a felosztott Glósz birtokon a városhatár és a Károly utca között kialakult a település rendje. Mindez úgy igaz, hogy 1928-ban a Szinvavölgyi Erdei Vasút és a Győri kapu közötti területen a kincstári fáskert, s mellette nyugati irányban kb. a Thököly utca vonaláig állnak a korábbi alapítású-építésű kincstári lakások. Innentől kezdve Bodóalja a terület neve, utcaelnevezések még nincsenek, de a betelepültség ezt nem is indokolja Az 1930-as évek végét, a háború előtti állapotot dokumentálja az ún. Király falvi-térkép, majd a három évvel később, 1942-ben megjelent Gáspár-féle térkép. (Ez az utolsó, ami a változtatás előtti utcaneveket írja, hiszen az ezt követő, az 1950-es évek elejének beépítettségét mutató térkép már többségében új utcaneveket használ.) Eszerint beépült a téglagyár környéke, az üveggyár korábbi területének egy része, s a megszűnt kötszövőgyár teljes üzemi területe. A Szövő utca és a két téglagyárat összekötő Ruzsini út között észak-dél irányban kialakul az Izsó Miklós, a Csillag, a Nap és a Hold utca. A Szövő utcától északra a Kiss Ernő utcáig Schwendet ]. és Gábor Á. utcák, kelet-nyugati irány-