Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Győri kapu (volt Sváb sor) ipari üzemei és épületei, lakótelepei a térképek tükrében, I.

ban pedig a Salétrom utca folytatásában a Kender utca. A Szinva túlsó oldalán kiépült a Kavics utca, amely a Thököly u. vonalában találkozott a Vászonfehérítő utcával. Észak-déli irányban beépült a Fém, a Gyula, a Géza, a Zoltán és a Ferenc utca nyomvonala. (A Gyula és Géza utca közötti terület viszont még beépítetlen.) Megjelenik a Bokréta, a Virág és az Aba utca. A Thököly utcától keletre változatlanul meghatározza a Győri kapu elejének arculatát és hangulatát a vakok intézete, a szegényápolda, az óvoda és az iskola együttes, nagykiterjedésű tömbje. Vele szemben a Győri kapu északi oldalán változatlanul a fáskert és a kincstári épületek helyezkednek el. Már neve van az észak-dél irányú utcáknak. Az első kereszt utca Ady Endre nevét viseli. A felsővárosi sportpálya keleti sarkától indul a József, majd a Béla, a Ferenc, a Zoltán, a Géza, a Gyula, az Örs utca. Az Örs és Miklós utca közötti rész még beépítetlen, de kialakult az Előd és a Károly utca vonala. A Károly utca és Zoltán utca közötti területet kelet-nyugati irányban a Kálmán utca osztja. A Bodóalját pedig a Gyula és a József utca között a Báthory I. u. „felezi" meg. A Gyula u. és Károly u. között kialakult a Pál utca nyomvonala. Tehát alig több, mint egy évtized alatt a Győri kapu északi oldala jelentős többségében betelepül, észak-déli osztóként 10 új utca, kelet-nyugati osztóként 3 új utca jelenik meg. (Mindössze a kőporosi „háromszög", a Zoltán és Gyula utcák között a Győri kapu és Kálmán utca köze, az Örs és Előd utcák között a Győri kapu és Andor utca köze, valamint az Előd és Károly utcák között a Pál utca és Andor utca köze vár még beépítésre.) Ezzel a beépítettséggel jut el a Győri kapu a 20. század közepéig. A háborút követő romeltakarítást az új, 1949-ben elfogadott városrendezési terv, s annak végrehajtása, megvalósítása követi. Ami szembetűnő a következő várostérképen az, hogy az utcanevek jelentős számban megváltoznak, másrészt s részben szanálások után elkezdődik a térség beépítése. A beépítés, a mai kép kialakulása időben is sorrendbe rakható, de az alkalmazott technológiák tekintetében is érzékelhető a különbség. A foghíj beépítések pedig tovább tagolják az egységesnek egyébként sem nevezhető képet. Miskolc 1958-ban kiadott utcatérképén a Győri kapunak a József u. Gépész u. közötti szakasza még Sztálin nevét viseli. Az Ady E. utcából a Sallai I. utca, a Ferencből Fürst S., a Zoltánból Ságvári E., az Andorból Oprendek S. u. lett. Az Örs u. és Előd u. között új utcaként megjelent az Újítók, a Brigád és a Miklós utca. A Kálmán utca Rácz Ádámra változott, a Miklós és Örs utcák között a Rácz Á. utcával párhuzamos új utca pedig a Kohász u. nevet kapta. A József és Sallai I. utcák között új utcaként megjelent a Jánosi F. u. A Győri kapu déli oldalán csupán egyetlen változás történt: a Herman Ottó u. Vas és Ságvári E. (Zoltán u.) közötti szakasza Barbai F. nevét kapta. A Szinván túli területen az utcanevek többsége változatlan maradt, a Bercsényi u. melletti (már 1942-ben is feltüntetett, de névtelen) utca Ernye bán(l) nevet kapott, megszűnt a Kender u. elnevezés és az Izsó M. u. név is. A Hold és Nap u. között Karács Terézről neveztek el utcát. A legszembetűnőbb a téglagyárak megszűnése, objektumaik lebontása a Ruzsini út két oldalán. A város 1960 körüli beépítettségét mutató telkes térképen már érzékeljük a Miklós u. - Örs u. - Rácz Á. u. (Glósz kitérő) beépítéseit. Az A1—A2 és aBlB2 — B3, továbbá azl — íl — III. jelzésű épületek felépítésére 1951-1952-ben az A-B jelű épületek felépítésére tömbsűrítés címen 1961-ben került sor. Ezek az épületek 267 lakást tartalmaznak, valamennyi három emeletes és még hagyományos technológiával épültek. A Gyula u.-Ságvári E. u. — Rácz Á. u. között I— II-III-IV-V-VI-VII-VIII. jelű épülettömbök 1953-1954 között épültek, hasonlóan hagyományos technológiával és valamennyi három emeletes. A