Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Kubinyi András: A középkori Magyarország középkeleti része városfejlődésének kérdéséhez
többször keltez itt oklevelet. Az 1458-ban trónra lépett Mátyás az 1455-ben még kovimnak nevezett Márton bíró és Barnabás, ill. Márton rác esküdt polgárok kérésére erősítette meg kiváltságaikat, illetve biztosította nekik Kövin város privilégiumait. Az egyik oklevélben Mártonokat a Csepel-szigeti Szentábrahámtelke, másként Kiskevi falu, a másikban birtok (villa, ill. possessio) elöljáróinak ne- 346 vezte. A továbbiakban nem soroljuk fel a varos szépszámban kapott kiváltságait, ill, azok újabb megerősítéseit, ezeket a városi levéltár anyagából kiadta Magdics.Érdekesebb a város elnevezése. Eddig az aldunai Kévét civitas-nak, városnak, az új, szentábrahámtelki "kis" Kevit falunak, vagy a szintén falu jelentésű birtoknak nevezték. Ez a possessio, birtok fordul 348 elő még Mátyás 1464-es és 1465-ös okleveleiben. 1473-ban azonban már „ „ „ , „ 349 Keve oppidum érdekeben bocsát ki az uralkodó kiváltságlevelet. Bar a „ « 350 , , , possessio megjelölés teljesen nem tűnik el, a többi oklevél kizárólag oppidumnak nevezi. Ráckevei polgárt viszont először már 1464-ben mondta Ke*351 „ “ vi nevű oppidumból származónak a király. Mindebből az alábbi következik. Az 1440-ben az aldunai Keve civitas-ból Szentábrahámtelke közelében letelepedett rác polgárok annak ellenére, hogy ősi kiváltságaikkal továbbra is élhettek, sőt ezeket még bővítették is, nem tudták elismertetni új településük városi, pontosabban civitas-i rangját. Az új, a "kis" Kevi az 1460-as évekig kiváltságai ellenére falunak számított, és csak ettől az évektől kezdték egyre gyakrabban oppidumnak, azaz mezővárosnak tekinteni. A különös itt az, és erre szeretnék legfőképp rámutatni, hogy a villa, possessio, majd oppidumnak nevezett Kis-Kevi kiváltságai semmiben sem különböztek az aldunai Kevi civitasétől. A terminológiai különbséget kétféle módon is meg lehet magyaráznunk. Az első az, hogy az aldunai anyaváros régebbi tipusu civitas volt, amelynél az öröklött civitas terminus technicus már nem felelt 352 meg az újabb tipusu civitas követelményeinek, így a jogutód település már nem viselhette. A másik módot akkor lehetne bizonyítékként felhasználni, ha tudnánk, hogy az aldunai Kevi fallal volt-e övezve, vagy sem. A valószínűség minden esetre mellette szól, hiszen exponált stratégiai fekvéséről már az előbb is szóltunk. A Csepel-szigeti Kevi viszont nem volt erődítve, így nem lehetett civitas. Akármelyik magyarázati módot vizsgáljuk is, az ú- jabbik Kevi esetében a válasz egyértelmű. A terminológia nem annyira a kiváltságtól, hanem a települési képtől függ. Az első évtizedekben kiváltságai ellenére azért nevezték falunak, mert nyilvánvalóan falusias képe volt az i- deiglenes hajlékokban élő rácok településének. Később pedig mivel nem volt erődítve, már oppidumnak, mezővárosnak nevezték. Mindezt pedig akkor, a— mikor Mátyás király 1489-ben Kevi királynéi oppidum kiváltságait megerősítve ügyeikben a város bírájának és esküd tjeinek joghatóságát ismeri oi azzal, 50 345
