Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Kubinyi András: A középkori Magyarország középkeleti része városfejlődésének kérdéséhez
* , , 328 ro.iiám monostor és Szentábrahámtelke település. Mindez azért érdekes, mert I.Ulászló király a Kevi oppidumból, valamint a hozzá tartozó Bálványos és Skronovecz falvakból a török elöl menekülő rácoknak megengedte, hogy a királyi Csepel-szigeten a Szent Ábrahám egyház közelében pusztahelyen, ahol egykor állítólag falu volt, letelepedhessenek, és ott ugyanazokkal a szabadságokkal, mint amelyekkel Kevi mezővá329 rosban éltek, élhessenek. Ez Ráckeve alapítólevele. A falu az említett régészeti leletek alapján legkésőbb a XIV. sz.-ban pusztult el, azaz a királyi privilégium utalása helyt állt, mégis van egy ellentmondás az adatban: az új település a régitől eléggé messze keletkezett. Pedig az adatokból az a- zonosságra lehetne következtetni. 1455-ben V.László a Csepel-szigeti Szentábrahámtelke, másként Kiskevi királyi falu rác polgárai számára erősíti meg 330 a török veszély miatt elhagyott "Kövin" civitas jogait, és Kiskevi más„ , 331 kent Szentábrahámtelke később is előfordul az uj település nevekent. Bonyolítja a helyzetet, hogy Ráckeve azon nagyon kevés magyarországi városhoz tartozik, amelyek történetét még a XVI. sz.-ban megírták. 1581-ben írta meg magyar nyelvű verses krónikában Ráckeve történetét a város akkori református prédikátora, Skaricza Máté. Szerinte a várost .először Szent Ábrahám "meggyes" egyházáról és a körülötte levő fákról, majd a rácoktól Rác- 332 Kevinek nevezték. A továbbiakban úgy tudja, hogy volt ott egy Boldogasszony-kápolna is, amelyhez Zsigmond király Sarlós Boldogasszony napjára évi vásárt engedélyezett. A megtelepedés leírása után elmondja, hogy a rácok a kicsi Ábrahám templomnak nagyobb boltot készítettek, majd a magyarokkal megállapodtak, hogy azok veszik át az Ábrahám templomot, a rácok a Boldogasszonyt. Utána azonban kiderül, hogy a rácok Boldogasszony templomukat 1487-ben építették, majd egy Szt. Kereszt templomot is emeltek, ame- 333 lyet 1517 táján építettek. Valóban, mint látni fogjuk, Ráckevén három középkori templom állott, csakhogy a harmadik nem lehetett az 1211-es román bencés apátsági templom. A valószínűség az, hogy a XVIII-XIX. sz.-i térképeknek és a régészeti kutatásoknak van igaza, Szentábrahámtelke település és Szent Ábrahám egyháza Ráckevétól északra terült el, ezt kapták meg a kevi rácok I.Ulászlótól. A név átadását a délebbi területre l.Ulászlónak egy, a telepítő kiváltság napján adott másik privilégiuma magyarázza meg. Ebben megismétli azt, hogy menekült rácoknak a Szent Ábrahám puszta egyháza melletti egykori falu helyét adta, de hozzáteszi. hogy új lakóhelyük közelében, annak határában révet létesítiletnek, ás ott hajókat tarthassanak.^^ * Nos, a rév nem az elpusztult Szentábrahámtelke falunál, a rácok állítólagos első telephelyénél, hanem a későbbi Ráckeve városnál volt. Ezért a legvalószínűbbnek az a feltevés látszik, hogy az amúgy is zömében kereskedő menekültek nem a nekik adományozott puszta Szentábrahámtelke faluban, 47
