Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Kubinyi András: A középkori Magyarország középkeleti része városfejlődésének kérdéséhez
hanem az ahhoz tartozó területen létesített és városias fejlődésre alkalmasabb révben telepedtek meg. Mivel pedig megkapták a puszta (deserta) Szent Ábrahám templomot, mégsem azt vették használatba, hanem annak jogutódjaként építették fel első kápolnájukat, amelyet később a magyaroknak adtak át. Ez a feltevés megmagyarázza azt, hogy miért nincs régészeti nyoma á XV. sz.-i településnek a tényleges Szent Ábrahám templom mellett, és miért említ Skaricza, aki másfélszáz év múlva már nem tudhatott a nyilván jogi o- kokból létrejött névcseréről, a városban Szent Ábrahám templomot. Egy probléma azonban így is maradt: Szentábrahámtelke állítólagos Zsigmond-kori évi vásárjoga. Ennek magyarázatához azonban az eredeti Keve város történetével kell foglalkoznunk. Keve, ma (és olykor már a középkorban is) Kovin (Jugoszlávia) az Alduna mellett a bal, vagyis északi parton Belgrádtól keletre, a Morava torkolatával majdnem szemben fekszik, és így mind kereskedelmi, mind stratégiai jelentősége nagy volt. Ennek megfelelően a magyar királyok nagy kiváltságokkal látták el. Az első kiváltságlevél, ami fennmaradt, Zsigmond királytól származik. 1405-ben Kevi civitas polgárai és hospesei számára Sarlós Boldogasszony (július 2) napjára a városi Boldogasszony 335 plébániatemplomnál évi vásárt engedélyezett. Mivel a ráckevei polgárok az aldunai Keve város valamennyi privilégiumát élvezhették, nyilvánvalóan ennek a kiváltságlevélnek értelmében tartották Sarlós Boldogasszony-nap vásáraikat. Skaricza csak annyit tudott róla, hogy a kiváltság Zsigmondtól származik, mivel azonban akkor a későbbi város területe még Szentábra- hámtelkéhez tartozott, úgy gondolta, hogy ez a település kapta a privilégiumot, és már akkor állt a Boldogasszony egyház. így tehát a versíró krónikásnak ebben nem hihetünk. Az aldunai Keve civitas legfontosabb privilégiumát ugyancsak Zsigmond adta ki 1428-ban. Ebben adómentességet ad, csupán két mázsa viaszt kell ajándékként beszolgáltatniuk, viszont ennek fejében őrizniük kell a királyi kikötőt. (Keve ekkor már a török közelében van, stratégiai fontosságára már utaltunk.) Nekik adja Bálványos és Zkro- nova királyi falvakat. Országos vámmentességben részesíti őket, megtiltja kereskedőik és árúik letartóztatását. Idegen kereskedők posztói csak évi vásár idején adhatók el kis tételekben, idegen bort is hasonlóképp csak hordónként lehet eladni. Minden keddre hetivásárt engedélyez, végül biztosítja a plébános szabad választását.^A hosszú privilégiumnak csak legfontosabb cikkelyeit idéztük. Itt lényegét» eni megtalálhatók a magyarországi városok legfontosabb kiváltságai a bíróválasztási jog kivételével, amit vi- szont már korábban megkaphattak (a kiváltság egyes pontjai Péter bíró kérésére lettek kibocsátva). Tulajdonképpen ekkor, M2íl-ban loti Keve igazan város. Ezeket a kiváltságokat csak bővíti Zsigmond két Hőá-ós privilégiuma. Az egyikben a császár a harmincad, azaz a királyi linlárvám fizetése alól 48
