Hőgye István: Tudósok, művészek levelei Zemplén Levéltárában - Acta Archivistica 1. (Miskolc, 1996)

sokat szerepelt. 1945 tavaszán Sátoraljaújhelyen szerepeltek, ekkor kelt levele a városi lakáshivatalhoz, melyben a Sennyey kastély kiutalását kérte. XXII-4.174/1945. XLVI. HORVÁT ISTVÁN (1784-1846) történész, nyelvész, az MTA tagja. A Nemzeti Könyvtár vezetője, 1823-tól a pesti egyetem történeti, nyelvészeti tanára. A magyar őstörténettel foglalkozó művei sok vitára adtak alkalmat. Közölt levelét Kazinczy Ferencnek írta, melyben tudatja, hogy Ürményi József országbírónak Vay József Szabolcs megyei képviselőhöz írt levelét mellékeli. Az iratra Kazinczy családi vonatkozású megjegyzéseket fűzött. IV-1001/b. Szirmay-Kazinczy-féle hist. ir. Autographa I. XLVII. HORVÁTH MIHÁLY (1809-1878) történetíró, miniszter, kultúrpolitikus, püspök, az MTA tagja. Egyházi működése mellett jelentős politikai és közéleti szerepet vállalt. A Magyar Történelmi Társulat első elnöke. Történeti művei maradandó értékűek. Batthyány Lajos emlékének ápolására emlékbizottságot alakított, melynek híres tudósok, művészek, politikusok voltak tagjai. IV-B. 1405. 8777/1876. XLVIII. ISTVÁN FŐHERCEG (1817-1867) nádor, az MTA tagja. Apja halála után Magyarország helytartója, Pest vármegye főispánja. Fontos és haladó szerepet játszott hazánk 1848-49-es eseményeiben, ő nevezte ki az első felelős magyar minisztériumot, a Jelacic elleni magyar hadsereg vezérévé nevezték ki, de lemondott nádori méltóságáról. Tudományos munkálkodása jelentős. Közölt levelét a zempléni nemesi közösségnek írta, melyben megköszönte atyja halála miatt küldött részvét-levelüket. IV-1001/h. Loc. 390. No. 208. XLIX. JÁSZAY PÁL (1809-1852) történetíró, az MTA tagja. Gr. Teleky József titkára, majd kancellária fogalmazó, később Batthyány miniszterelnök titkára. 1848 után visszavonult szülőföldjére, Abaújszántóra és történeti munkálkodásának élt, jelentős műveket alkotva. Közzé tett levelét zempléni birtokosok vitáinak megoldása ügyében írta, mint kancelláriai titkár. IV-1001/h. Loc. 384. No. 392. L. JÓKAI MÓR (1825-1904) író, romantikus prózairodalmunk legkiemelkedőbb képviselője, a márciusi ifjak egyik vezére. A szabadságharc bukása után egy ideig Tardonán bujdosott. A kiegyezés után nemcsak az irodalmi, de a politikai életnek is fontos szereplője lett. Zemplénhez is élmények kapcsolják, melyek műveiben Egy bujdosó naplója, A régi jó táblabírák című regényekben megjelennek. Zemplén írói 50 éves jubileumát megünnepelte, levélben köszöntötte, műveinek díszkiadását megvásárolta, budapesti szobrára adakozott. A levéltári vonatkozó iratokból többet már megjelentettünk, e mostani felhívása barátjának, a híres színésznek, E. Kovács Gyulának emlékápolásáról szól. IV-B. 1402/b. 534/1899. LI. KARÁCS FERENC (1770-1838) térkép- és rézmetsző. Nemzetközi hírű térképművész, a reformkori művészeti élet egyik meghatározója. Családi ott-